Jelentős szerepet töltenek be a varrodák a nők foglalkoztatásában a keleti határ mentén. Kisebb-nagyobb bedolgozóüzemek szinte minden településen vannak: egy részük feketén dolgozik, mások viszont, a jelentős közterheket vállalva, többnyire exportra is tudnak termelni. Utóbbiak közül többen most arra törekednek, hogy gyártásukat Romániába, Ukrajnába, illetve a Távol-Keletre helyezzék át.
– Cégünk a forint leértékelése miatt tavaly negyvenmillió, idén szeptemberig harmincmillió forinttal kevesebb árbevételhez jutott ugyanazért a munkáért, mint korábban – tájékoztatta lapunkat Lantos Péter, a Borsod megyei Karcsa községben működő Lantos Rt. tulajdonosa. Az egy főre jutó személyi kifizetés eközben 24,4 százalékkal nőtt, így megkezdték az előkészületeket a Magyarország határain kívüli gyártásra.
A Lantos Rt. Moldáviában talált megfelelő, piacot is garantáló tőkés partnert és telephelyet. A karcsai telephelyet – ahol kétszáz asszony gyártja német és olasz megrendelésre a női blézereket, kabátokat és kosztümöket – egyelőre nem kívánják bezárni. Lantos Péter szerint azonban a jó szándék egy idő után kevés lesz a munkahelyek megtartásához. A kedvezőtlen makrogazdasági körülmények miatt a bevételek drasztikusan csökkennek: a tavalyi 493 millióval szemben idén csak 400 millió forint árbevételre számíthatnak.
Hasonló a helyzet a hajdúnánási Mode 3H Kft.-nél is. A magyar– holland társaság többségi tulajdonosa, Daróczi Balázs úgy látja: csak akkor őrizhetnék meg a gyártás jelenlegi volumenét, ha kormányzati segítséget kapnának. Rámutatott: cégüknek óriási terhet jelent az egészségügyi hozzájárulás; ezt a szerinte értelmetlen adófajtát el kellene törölni. Nincs értelme a magas munkaintenzitású cégekkel munkaadói járulékot fizettetni, és az sem szerencsés, hogy a teljes összegű szakképzési hozzájárulást előírják számukra. Daróczi szerint mindez – a forint erősödésével és a minimálbér emelésével együtt – rövidesen padlóra küldheti vállalkozásukat.
A Mode 3H Kft. férfiöltönyöket varr, leginkább angol, izlandi, norvég, német és svéd megrendelésre. A cég 870 dolgozót foglalkoztat három telephelyen, akik közül százhuszat csak úgy tudtak még egy évre megtartani, hogy 28 millió forint munkahelymegtartó támogatást kaptak. Ez a tulajdonos szerint csak csepp a tengerben, mert az idei árbevétel-kiesésük megközelíti a 130 millió forintot.
A Szabolcs megyei Leveleken működő Levelek Kft.-hez képest a Mode 3H szerencsésnek mondható. A szabolcsiak ugyanis szintén pályáztak munkahelymegtartó támogatásra – 14 varrónő állását akarták így megőrizni –, de kérelmüket elutasították. Amint azt Fehérné Nagy Anna főkönyvelőtől megtudtuk: a cég ezzel nehéz helyzetbe került. Legnagyobb megrendelőjük, a német Gerry Weber ugyanis kivonult Magyarországról, s Romániába, Ukrajnába és a Távol-Keletre helyezte ki a bérvarratást.
A cég száz alkalmazottjából egyelőre senkit nem akar elküldeni. Abban reménykednek, hogy a jövő tavasztól olasz és francia megrendelésekkel tudják pótolni az elveszített partnert – osztja meg gondjaikat Fehérné Nagy Anna. Addig kénytelenek kizárólag belföldi piacra termelni, ami azért kedvezőtlen, mert az árak nagyon nyomottak. Olyannyira, hogy ezen a piacon igazán csak a feketevarrodák versenyképesek. A Levelek Kft. helyzetét érzékelteti: míg a német megrendelések rendszeresek voltak, havi 16 millió forint volt a termelésük, jelenleg alig haladja meg a hárommillió forintot. A varroda – amely a település munkaadói között igen fontos helyet foglal el – tavaly 140 millió forintos árbevétel mellett 16 millió forintos nyereséget produkált; az idén viszont a 90 milliós árbevételhez 16 milliós veszteség járulhat.
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?