Az EU-tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter hangsúlyozta: a bizottságnak vissza kellene vonnia a mostani előterjesztését, és egy új, megalapozottabb javaslattal állnia elő.
Véleménye szerint, ha ez nem történik meg, a jelenlegi kezdeményezés valószínűleg „elhal”, és a tagállamok által meghatározott új alapokon kell folytatni a tárgyalásokat az MFF-ről.
A bizottság úgy indította el a kommunikációt a csomag kulcselemeiről, hogy azok jogszabályi kereteit a tagállamok még nem is ismerték.
– Az uniós forráselosztásra vonatkozó borítékszámokat pedig csak tegnap éjszaka kaptuk meg, ezek elemzése még zajlik. Különösen a kisebb tagállamok esetében ezek az adatok egyelőre nem nyújtanak világos képet arról, mire számíthatnak – taglalta.
Tájékoztatása szerint szeptemberben érkezik a jogszabálycsomag második része, de a már ismert elemek sem adnak teljes és megbízható képet arról, milyen szándékai vannak a bizottságnak a következő hétéves költségvetési időszakban.
„Magyarországnak nagyon komoly fenntartásai vannak a javaslattal kapcsolatban, mind az előkészítés módját, mind a költségvetés szerkezetét, a kondicionalitási rendszert, illetve a forráselosztás konkrét számait illetően” – mondta Bóka János.
Bóka János a bizottsági javaslat költségvetési struktúrájával kapcsolatban hangsúlyozta: a költségvetési fejezetek számának jelentős csökkentése és a programok összevonása olyan irányba mutat, amely nem a tagállamok, hanem az Európai Bizottság számára teremtene valódi rugalmasságot.
Véleménye szerint a javaslat csökkentené a tagállamok költségvetési ellenőrzési jogköreit, és gyengítené beleszólásukat a költségvetési prioritások meghatározásába. Hozzátette: a bizottsági előterjesztés értelmében a költségvetési kondicionalitás megerősödne, és kiterjedne a költségvetés minden elemére.
„Ez a mechanizmus sokkal erőteljesebb, akár brutális politikai nyomásgyakorlási eszközként is működhetne a jövőben, mint ahogyan azt már most is tapasztaljuk. Az Európai Unió jelenleg is politikai célokra használja ezt az eszközt, és a javaslat alapján ez a gyakorlat folytatódna, ami Magyarország számára elfogadhatatlan” – hangsúlyozta.
A miniszter elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a bizottság egy közös nemzeti program alá kívánja vonni a közös agrárpolitikára, kohéziós politikára és más területekre szánt uniós alapokat. Úgy fogalmazott: „Ez a megközelítés lehetővé tenné, hogy uniós hatáskörön kívül eső politikai elvárások teljesítéséhez kössék a források kifizetését”.
Bóka szerint az sem világos, hogy a javaslat alapján milyen arányban lenne felhasználható a forrás a mezőgazdasági, illetve a kohéziós célokra, ami súlyos belső feszültségeket telepítene át az uniós szintről a tagállamokra.
Kifogásolta továbbá, hogy a közös agrárpolitikára fordítható előirányzatok jelentősen csökkennének.
„Ezt mi tévútnak tartjuk. Az Európai Uniónak stratégiai autonómiát kellene élveznie az alapvető élelmiszer-ellátás terén, és különösen visszás, hogy miközben az EU piacot nyit Ukrajna mezőgazdasági termékei előtt, az európai gazdák támogatása arányában és összegszerűen is csökken” – mondta.
A miniszter arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a meghatározó uniós politikákra a bizottság csökkenő forrásokat irányoz elő, az adminisztratív kiadások növekednek. Elmondása szerint az Európai Bizottság 2500 új álláshelyet kér az intézményi bürokrácia bővítésére, míg az uniós ügynökségekre szánt összeg meghaladná a 20 milliárd eurót.
Ebből csak a Frontex több mint 10,5 milliárd eurót kapna – az a Frontex, amely a mi megítélésünk szerint az Európai Unió külső határainak védelme és az illegális migráció megfékezése terén nem tudott érdemi eredményeket felmutatni
– hívta fel a figyelmet.
Borítókép: Bóka János (Forrás: Facebook / Bóka János)
