Az EBRD szerint két év múlva lesz élénkülés

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) szerint a szerkezeti reformok, az intézményi változások és az érzékelhetően jobb üzleti környezet „kifizetődőnek” bizonyul a piacgazdasági átalakulás szakaszaiban lévő országoknak: Közép- és Kelet-Európa, a Független Államok Közössége (FÁK) tagállamainak gazdasági növekedése lelassult ugyan 2002-ben, de jóval meghaladta a világgazdaság átlagos növekedését.
A piacgazdasági átalakulás állapotáról készített 2002. évi jelentésében a londoni székhelyű pénzintézet azt várja, hogy a térségbeli gazdasági növekedés a 2001. évi 4,2 százalék után az idén 3,5 százalékra lassul, 2004-ben viszont ismét négy százalék körül lesz – jelentette az MTI. A kelet-közép-európai és a balti országok növekedése 2002-ben 2,3 százalékra lassul, mivel ezen országok érzik meg legjobban az Európai Unió gazdaságainak visszaesését. Jövőre viszont az EBRD közgazdászai 3,7 százalékos GDP-növekedéssel számolnak a térségben. Hazánk esetében az idén négy százalék körüli, 2003-ban öt százalék fölötti GDP-növekedést prognosztizálnak. A jelentés éves bemutatója alkalmából Londonban tartott sajtóértekezleten Willem Buiter, az EBRD fő közgazdásza hangoztatta, hogy a reformok próbáját az jelenti, mekkora mértékű külföldi befektetéseket képes a térség vonzani. Miközben a feltörekvő piacokon 2002-ben globálisan 40 százalékkal visszaestek a külföldi közvetlen tőkebefektetések, a közép- és kelet-európai országokban és a FÁK tagállamaiban ez eléri a 31 milliárd dolláros rekordszintet. A térség méretéhez viszonyítva ez az összeg relatívan kicsi, és legnagyobb része – több mint 22 milliárd dollár – az EU-csatlakozás előtt álló közép-európai és balti államokra összpontosul – mutatott rá Buiter.
Az EBRD 2002 első kilenc hónapjában 2,53 milliárd euró új hitelre és befektetésre kötelezte el magát 66 programban a térség 27 országában, szemben az egy évvel korábbi 58 programban vállalt 1,84 milliárd eurós befektetéssel.
A bank befektetései között volt egyebek mellettt a legnagyobb szlovén bank privatizációjában, az orosz villamosenergia-szektor átalakításában való részvétel. Az új befektetések többsége – 69 százaléka – Oroszországban és a piacgazdasági átalakulás kevésbé fejlett fokán álló államokban valósult meg. Egyedül Oroszországban a bank 812 millió eurót fektetett be az első háromnegyed évben, megduplázva az előző év hasonló időszakának volumenét.