Az MNB szigora kevés

Önmagában nem képes ellensúlyozni a jegybanki szigor a laza költségvetési és jövedelempolitika következményeit: az MNB eszközrendszere önmagában nem elég az inflációs cél eléréséhez – jelentette ki László Csaba pénzügyminiszter a GKI Gazdaságkutató Rt. tegnap rendezett konferenciáján.

A pénzügyi tárca vezetője rámutatott: a monetáris politika csak a megfelelő költségvetési politika segítségével lehet úrrá az infláción, s ha ez megvalósul, adottá válik annak lehetősége, hogy mérséklődjék a jelenleg túl magas reálkamatszint.
A pénzügyminiszter az idei év folyamatairól kifejtette: az államháztartás bruttó hazai termékhez mért, rendkívül magas hiánya részben az uniós módszertani váltás következménye. Az egyszeri kiadások nélkül számított, 5,7 százalékos hiányt ezzel együtt jövő évre 4,5 százalékra, 2004-re pedig 3 százalékra kell mérsékelni.
A pénzügyi tárca vezetője szerint az idén megvalósuló, tizenkét százalék körüli reálbér-növekedés nincs összhangban a gazdaság teljesítményével, ezért vissza kell fogni a bérkiáramlás igencsak meglódult ütemét. László Csaba szerint a költségvetési politika fő feladatait az újraelosztás mértékének és az államháztartás hiányának csökkentése, a GDP-hez mért államadósság mérséklése és a növekedést serkentő prioritások elősegítése jelenti.
Surányi György, a CIB Bank elnöke, volt jegybankelnök előadásában az erőltetett gazdaságpolitikai célok veszélyeire figyelmeztetett: szerinte a monetáris unió szigorú szabályai egyelőre inkább hátrányt jelentenének hazánk számára, mivel a viszonyított árszintek, a jövedelmek, valamint a növekedési potenciál ütemében jelentős eltérés van Magyarország és a tagországok között.
Matolcsy György, a gazdasági tárca volt vezetője szerint erősíteni kell hazánk versenyképességét a vállalkozásösztönzés területén is. Matolcsy figyelmeztetett arra, hogy az uniós csatlakozás első köréből kimaradó államok és Kína – főleg uniós csatlakozásunk után – megpróbálják magukhoz csábítani a hazánkban működő külföldi tőkét, amire a gazdaságpolitikának mindenképp választ kell találnia. A volt gazdasági miniszter szerint e feladat leküzdésében kiemelt szerep juthat az olyan fejlesztési programoknak, mint a Széchenyi-terv vagy a Nemzeti fejlesztési terv.
Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. tudományos főmunkatársa szerint a magyar gazdaságpolitika számára már nem az infláció letörése a kardinális kérdés, hiszen a pénzromlás üteme egy esztendő alatt gyakorlatilag a felére csökkent. A kutató szerint eddig úgy tűnik, hogy eredményes a jegybank egy éve működő inflációs célkövető rendszere. Ebben azonban elsősorban külső körülmények – az olaj világpiaci árának kedvező alakulása és a dollárárfolyam – játszottak szerepet.

Járai gyors csatlakozást remél. A Magyar Nemzeti Bank továbbra is abból indul ki, hogy Magyarország a lehető legrövidebb időn belül, várhatóan 2007-ben belép az eurózónába – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond jegybankelnök a Visa International nemzetközi kártyatársaság konferenciáján. Járai aláhúzta: az euró magyarországi bevezetése olyan előnyökkel jár majd a gazdaság számára, hogy annak mielőbbi megvalósítása az ország alapvető érdeke. (MTI)