Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelből tesz bejelentést. A magyar kormány a holnapi napon azt kezdeményezi Brüsszelben, hogy az Európai Unió emberi jogi szankciós listájára azonnali hatállyal vegyék fel azokat az ukrán vezetőket, akik felelősek Sebestyén József magyar állampolgár haláláért. Ennek részleteit mondja el a miniszter.
Korábban Orbán Viktor miniszterelnök a közösségi oldalán úgy fogalmazott: A kormány nem hagyja mindezt szó nélkül. Szankciókat kér a felelősökre.
Kényszersorozás. Sebestyén Józsefet Kárpátalján kényszersorozás közben agyonverték
– húzta alá a miniszterelnök.
Szijjártó Péter a tájékoztatót Kapu Tibor űrutazásával kezdte. Kiemelte Kapu Tibor teljesítményét.
45 esztendő után a második magyar tudományos kutató űrmisszió is sikeres volt, legalábbis annak az a szakasza, amely a magyar űrhajós Nemzetközi Űrállomáson történő tartózkodását jelentette – mondta.
Büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország azon országok sorába tartozik, amely országok képesek voltak, lettek a globális űrtechnológia, űrkutatás, űripar vonalába kerülni azáltal, hogy űrkutatási, űripari programjuk csúcsára egy kutatóűrhajós missziót tudtak helyezni. Ez a magyar kutatóűrhajós misszió lehetőséget biztosított arra, hogy számos olyan tudományos munkát, tudományos kísérletet elvégezzünk, amelyek elvégzése csak a Nemzetközi Űrállomáson lehetséges, és amely munkák elvégzése a magyar gazdaság számára újabb komoly növekedési és előretörési lehetőséget biztosít.
– húzta alá Szijjártó Péter. Hozzátette: Megtiszteltetés volt számunkra, hogy hét esztendővel ezelőtt a kormány a Külgazdasági és Külügyminisztériumot jelölte ki az űrmisszió végrehajtására. Megtisztelő, hogy ennek a bonyolult, sokszor kétségeket ébresztő feladatnak az ellátását sikerrel el tudtuk végezni. Megtiszteltetés volt együtt dolgozni mindazokkal a jelöltekkel, akik érezték magukban a bátorságot és a készséget arra, hogy a második magyar kutatóűrhajósként ezt a fontos missziót ellássák.
Kiemelte:
Köszönjük Kapu Tibornak, hogy végigcsinálta a felkészülést és vállalta ezt a missziót 15 millió magyar ember képviseletében. Megtiszteltetés volt számunkra a Külgazdasági és Külügyminisztérium valamennyi munkatársa számára az, hogy a második magyar űrmissziót mi koordinálhattuk.
A tárcavezető reményét fejezte ki, hogy az egész magyar nemzet büszke arra, hogy Magyarország mától elmondhatja magáról, hogy két sikeres űrmissziót is végre tudott hajtani fél évszázadon belül.
A brüsszeli tanácskozásról elmondta, hogy a tanács ülésének első napirendi pontja Ukrajnával foglalkozott.
Röviden összefoglalva azt tudom önöknek mondani, hogy itt Brüsszelben továbbra is egyre durvább háborús hangulat uralkodik. Az európai politikusok még inkább bele akarják rángatni az Európai Uniót a háborúba, és még inkább az európai emberekkel akarják megfizettetni annak árát.
– hangsúlyozta a miniszter.
Egyértelmű a brüsszeli törekvés, még több fegyvert és még több pénzt akarnak Ukrajnába küldeni. Egyre magasabbak az ukrán igények, egyre több pénzt, egyre több fegyvert követelnek, és világos, hogy itt Brüsszelben ezeket az ukrán követeléseket ki akarják elégíteni. Kizárólag ukrán nézőpontból tekintenek erre a kérdésre, és nem hajlandóak európai uniós, vagy éppen nemzeti szempontból megvizsgálni ennek a döntéssorozatnak a következményeit, amely döntéssorozat tehát arra irányul, hogy az európai emberek még több pénzét küldjék el Brüsszelbe és még több fegyvert adjanak Ukrajnának – szögezte le.
Azt a kérdést is világosan feltették itt, hogy ki fizeti majd mindennek az árát, és jól láthatóan itt senkinek rajtunk kívül nem okoz problémát az, hogy a megnövekedő fegyverszállítások árát az európai emberekkel fizettessék meg. Hallgatunk itt önostorozást is, amikor arról beszéltek minisztertársaim, hogy túl keveset teszünk és túl lassúak vagyunk. Azon több százmilliárd euró után, amennyi fegyvert meg pénzt Ukrajnába küldtünk, ez kicsit azért képmutatónak, vagy inkább olyan önámítónak tűnik
– közölte. Hozzátette:
Viszont a mai napon kimondásra került az egyik legnagyobb európai ország, az egyik legerősebb európai ország képviselője részéről, hogy az eddigi 17 szankciós csomag hatástalan, kevésbé hatékony maradt, vagy volt. Ebben egyetértünk. Az már más kérdés, hogy teljesen más a következtetés mindebből. Úgy fogalmazott:
Mi azt gondoljuk, hogyha 17 szankciós csomag eddig hatástalan maradt, akkor talán nem kéne tovább folytatni. Ezzel ellentétben itt a döntő többség újabb szankciós csomagokat akar elfogadni, ma legalábbis egyelőre újabb szankciós csomag elfogadására nem került sor. Továbbra is óriási a nyomás rajtunk, a mai napon felszólalók döntő többsége engem is nyomás alá helyezett. Arra nézvést, hogy Magyarország végre járuljon hozzá ahhoz, hogy Ukrajnával az európai tárgyalások érdemi szakaszba léphessenek és Ukrajna gyorsított módon tagja lehessen az Európai Uniónak. Világossá tettem, hogy Magyarország ebben a kérdésben nem enged, hiszen kötelez minket több mint 2 millió magyar ember világosan kinyilvánított akarata, amely szerint nem akarunk Ukrajnával egy integrációba tartozni.
A tárcavezető aláhúzta: ismételten elhangzottak a magyar nemzeti közösségre, a kárpátaljai magyar nemzeti közösségre vonatkozó sértő kifejezések, amikor is többen elmondták, hogy a nemzeti kisebbségek védelme az Európai Unióban tud megtörténni, és többen világossá tették, hogy a kárpátaljai magyar közösség sorsát egy kétoldalú magyar–ukrán ügyként veszik számításba, aminek semmi köze Ukrajna európai uniós tagságához.
Én a lehető leghatározottabban visszautasítottam mindezt. A kárpátaljai magyar közösség jogainak folyamatos elvétele nem magyar–ukrán kétoldalú kérdés, hanem egy alapvetően kritikus európai kérdést. Az Európai Unió értékei, szerződései világosan beszélnek arról, hogy a nemzeti közösségek jogait igenis tiszteletben kell tartani. Nem gondolom, hogy ha valaki tíz éven keresztül szisztematikusan megsérti egy nemzeti közösség jogait, akkor azt azzal kellene honorálni, hogy elkezdjük vele az európai uniós csatlakozási tárgyalásokat.
– jelentette ki a tárcavezető.
Szijjártó Péter ugyanakkor hangsúlyozta: Ráadásul a helyzet az, hogy Ukrajna mellett három másik ország esetében is javasolta az Európai Bizottság a csatlakozási tárgyalások következő fejezetekre történő kiterjesztését. Másik három ország, Moldova, Észak-Macedónia és Szerbia vonatkozásában sem kezdődtek meg ezek a tárgyalások, mert nincsen tanácsi konszenzus, holott mindhárom esetben Magyarország az igen álláspontot képviseli. Tehát még Szerbia esetében most már lassan 4 éve szorgalmazza a bizottság egy újabb tárgyalási fejezetcsoport megnyitását, azt több uniós tagország visszautasítja, mégsem helyezik őket nyomás alá, mégsem kérdőjelezik meg az elkötelezettségüket az Európai Unió mellett.
Meg tudjuk akadályozni Ukrajna európai uniós csatlakozását. Ezt a mai napon is világossá tettem. Óriási volt a nyomás, de 2 millió magyar ember akaratához ez a nyomás nem tudott természetesen felérni – mondta.
Egy héttel ezelőtt, július 8-án az Európa Tanács emberi jogi képviselője, Michael O'Flaherty letett egy jelentést az Európa Tanács asztalára. Kiemelte:
Az emberi jogi főképviselő hivatkozik az ukrán parlament emberi jogi biztosának legutóbbi nyilatkozatára, amely szerint az ukrán toborzók, ukrán toborzó katonák emberi jogi jogsértései rendszerszerűek és széles körűek lettek.
Az ukrán parlament emberi jogi megbízottjának nyilatkozata szerint ezek az erőszakos tettek az ukrán toborzók részéről fizikai erőszakot, az emberek megverését, brutális bánásmódot, brutális letartóztatásokat és mozgássérült, fogyatékkal élő emberek sorozását és más elfogadhatatlan tetteket is magukban foglaltak, folytatja az emberjogi képviselő, akit a miniszter idézett.
A képviselő, főképviselő hasonló jelentéseket kapott Ukrajnából, amelyek kínzás és sorozás közben megtörtént halálesetekre vonatkoznak. Még egyszer szeretném megmutatni, mi ez. Ez az Európa Tanács jelentése Ukrajna emberi jogi helyzetéről.
– rögzítette.
Ezek a megállapítások, amelyek szerint Ukrajnában a sorozás során halálesetek, kínzás, emberek megverése, brutális bánásmód történik, ezt az ukrán parlament emberi jogi biztosának nyilatkozataira alapítva írta bele a dokumentumba a jelentéstevő.
Szijjártó Péter szerint az, hogy Ukrajnában embervadászat zajlik az utcákon erőszakos sorozás címén, az tény.
Ukrajnában a sorozók brutálisan bánnak az emberekkel, az, hogy Ukrajnában az erőszakos sorozás során elfogadhatatlan cselekmények zajlanak, az tény. Az, hogy Ukrajnában meghalnak emberek a sorozó brutalitása miatt, mert nem akarnak a frontra menni, nem akarnak háborúzni, ez tény.
– mondta. Hozzátette:
Sajnos ennek a brutális ukrajnai embervadászatnak lett az áldozata múlt héten egy magyar ember. Ezt elfogadhatatlannak, sokkolónak tartjuk és ugyanígy elfogadhatatlannak és sokkolónak tartjuk azt a közönyt, azt a nemtörődömséget, amivel az európai politikusok mindehhez a kérdéshez viszonyulnak. Hol vannak az NGO-k? Hol vannak a Soros-szervezetek? Hol vannak az állítólag független újságírók? Hol vannak az emberjogi szervezetek ilyenkor? Miért nem szólalnak fel, hogy elfogadhatatlan ez az embervadászat, ami Ukrajna utcáin zajlik?
Szijjártó Péter kiemelte: Most, miután egy magyar ember is a halálos áldozatává vált ennek a brutális ukrajnai fellépésnek.
Holnapi napon hivatalosan is kezdeményezzük mindazon ukrán hadseregvezetők és tisztségviselők európai uniós szankciós listára helyezését, akik felelősséget viselnek a magyar ember halálra veréséért
– tette hozzá a tárcavezető.
Szijjártó elmondta: Az Európai Uniónak van egy globális emberi jogi szankciós rezsimje, amely szankciós rezsim azért jött létre, hogy a világ bármely táján, hogyha szisztematikus emberi jogi jogsértés jön létre, mint például kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód, önkényes őrizetbe vétel vagy fogvatartás, ha ilyen történik, akkor az azt elkövetőket az Európai Unió szankciós listára tudja helyezni.
Holnapi napra elkészül a konkrét beadványunk. A holnapi napon itt Brüsszelben be is fogjuk adni. A mai napon bejelentettem a külügyminiszteri tanács ülésén, hogy Magyarország azt kezdeményezi, hogy a magyar embert halálra verő és ebben felelősséget viselő ukrán katonatiszteket az Európai Unió helyezze szankciós listára. Ez a minimum, amit az Európai Uniónak ebben a kérdésben meg kell tennie.
– hangsúlyozta.
Újságírói kérdésre válaszolva a miniszter hangsúlyozta: ami a 18. szankciós csomagot illeti, ezt már nagyon hosszú ideje vitatjuk itt az Európai Tanácsban. El tudom mondani önöknek, hogy a 18. szankciós csomag jelenlegi formájában nem sért alapvető magyar érdeket. Ez annak a következménye, hogy azon hetek során, amíg a 18. szankciós csomagot tárgyaltuk, keményen tárgyaltunk, és minden olyan szankciós intézkedést kivetettünk ebből a csomagból, amely magyar nemzeti érdeket sértett volna. A magyarok minden olyan elemet kivetettek ebből, ami magyar nemzeti érdeket tudott volna sérteni, akár gazdasági, kereskedelmi vagy főleg energiaellátási vagy biztonsági szempontból.
A szlovákok helyzetéről szólva elmondta: eddig a percig nem kapták meg azt a garanciát, amit ők elégségesnek értékelnek vagy értékelnének az orosz energiahordozókról történő erőszakos leválásról szóló európai bizottsági javaslat kapcsán. Hangsúlyozta:
A helyzet az, hogy az orosz energiahordozókról történő erőszakos leválasztás az nemcsak Szlovákia, hanem Magyarország nemzeti érdekeit is durván sértené. Mi is folyamatosan tárgyalunk természetesen. Jeleztük, hogy nem tudjuk elfogadni a hosszú távú gázvásárlási szerződések végrehajtására vonatkozó tilalmat, nem tudjuk elfogadni az olajszállítások tilalmát, nem tudjuk elfogadni a gázvásárlás tilalmát, ugyanis ezek a tilalmak azt jelentenék, hogy a magyar családok rezsiköltségei 2-4-szeresére növekednének ahhoz képest, amit most kell fizetni a magyar családoknak.
Szijjártó Péter leszögezte: Az a helyzet, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés világosan tisztázza, hogy az energiapolitika az nemzeti hatáskörpont. És a bizottságnak ez az erőszakos javaslata a nemzeti szuverenitás nagyon durván megsérti, mert gyakorlatilag a nemzeti hatáskörből átveszi brüsszeli hatáskörbe az energiapolitikát.
A miniszter szerint így Magyarország esetében az eddigi két kőolajvezetékből egy maradna, és 26 milliárd köbméternyi földgáz bejövő kapacitástól fosztanának meg minket. Elmondta:
Azt mondják, hogy ez versenyképesebbé tenne minket, miközben a helyzet az, hogy 2-4-szeresére növelné az energia árát Magyarországon. Azt mondják, hogy ez az energiabiztonságban segít, hát pont hogy nem, hanem kiszolgáltatottá tesz minket. Tehát ez a teljes fekete zóna, elfogadhatatlan, az európai szabályokat sutba vágja, a nemzeti szuverenitást durván megsérti, és semmibe veszi két országnak az alapvető nemzetbiztonsági érdekeit, ugyanis az energiaellátás biztonsága az egy nemzetbiztonsági kérdés, tehát mi támogatjuk a szlovákokat abban, hogy a bizottsággal előre tudjanak haladni ezen kérdések kapcsán.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: Amíg mi kormányzunk Budapesten, addig a magyar emberek biztosak lehetnek benne, hogy a magyar emberek pénze, a magyar hadsereg fegyverei és a magyar hadsereg katonái nem mennek Ukrajnába. Tehát ahogy eddig sem vettünk részt, sem NATO-, sem európai uniós keretek között, az Ukrajnába történő fegyverszállítások finanszírozásában ezután sem fogunk.
Magyar emberek pénzét nem fogja senki sem Ukrajnába küldendő fegyverekre költeni.
– mondta.
Ami pedig a jelentést illeti. Itt valóban azt írják, hogy szükséges világossá tenni az ukrán erőszakos toborzóknak, hogy zéró tolerancia van a kínzások vonatkozásában – tette hozzá.
Szijjártó szerint az mindenki számára közismert tény, hogy az Európai Parlamentben háború és Ukrajna-párti politikusok vannak többségben. Köztük a magyar ellenzéki képviselők is. Tehát gyakorlatilag, akik nem a patrióták, vagy valamely jobboldali párt soraiban ülnek, azok is ott vannak a háború- és Ukrajna-párti többségben.
És ez a háború- és Ukrajna-párti többség semmi mást nem akar, mint az Európai Uniót belevinni a háborúba. Mindannyian tudjuk, hogy ha egy háborúban álló országot felvesz az Európai Unió, akkor az háborúba sodorja az egész Európai Uniót. Ezért szorgalmazza az Európai Parlament háború- és Ukrajna-párti többsége az ukrán európai uniós tagságot. Nem először, nem először alázzák meg és veszik semmibe a magyar nemzeti közösséget. Kárpátalján azt hazudni, hogy az ukránok komolyan veszik a kisebbségi jogokat és elkezdték volna visszaadni a magyaroknak a kisebbségi jogokat, az egyszerűen tényleg nonszensz. Tehát erre már kulturált, civilizált jelzőt találni nagyon-nagyon nehéz, sőt azt hiszem, hogy leginkább lehetetlen.
– hangsúlyozta. Azonban a kárpátaljai magyar nemzeti közösséget mi, a magyar kormány, a nemzeti kormány meg fogjuk védeni, mint ahogy az elmúlt 10 évben is számtalan lépést tettünk annak érdekében, hogy kiálljunk a kárpátaljai magyarok mellett – mondta.
Arra az újságírói felvetésre, miszerint Donald Trump elnök százszázalékos vámokkal fenyegette meg Oroszországot arra az esetre, ha ötven napon belül nem jön létre béke, Szijjártó Péter úgy reagált: senki nem tett annyit a béke érdekében Ukrajnában, mint az amerikai elnök, ezért tisztelet és elismerés illeti.
A magyar kormány reményét fejezi ki, hogy Trump erőfeszítései a következő hetekben eredményre vezetnek, és megteremtik a tűzszünet, valamint a béketárgyalások lehetőségét. Hozzátette: ha ez megvalósul, ötven nap múlva a vámfenyegetés kérdése már nem lesz aktuális.
A miniszter zárásként jelezte: vissza kell térnie a tanácskozásra, ahol – a szlovák delegációval közösen – Georgia védelmében fognak felszólalni.
Borítókép: Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (Fotó: MTI/Oláh Tamás)
