Lázár János: A magyar állam nagyon súlyos bűnt követett el

Többször is.

Fotó: MTI/Kiss Dániel

– A magyar állam a második világháború környékén elveszítette a teljes zsidó és keresztény elitet, és nem az állampolgárai váltak hűtlenné, hanem az állam lett hűtlen a polgáraihoz – mondta Lázár János csütörtökön Keszthelyen, Festetics György 85. születésnapja alkalmából, a Festetics 85 című időszaki kiállítás megnyitóján.

Az 1940-ben született Festetics György, Keszthely díszpolgára köszöntésén az építési és közlekedési miniszter arról beszélt, hogy az a furcsa helyzet állt elő, hogy az állam mint jelenlegi tulajdonos köszönti azt a tulajdonost, akitől elvette a házát és a tulajdonát, ezt az évszázados örökséget.

A miniszter felidézte, hogy 2014-ben Eszterházán, a kihelyezett kormányülésen Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy egy plebejus kormány tiszteleg a magyar arisztokrácia teljesítménye előtt, erre a mondatra pedig nagyon sokan vártak azok közül, akik 1945-ben vagy 1956-ban hagyták el az országot.

A magyar állam azt a nagyon súlyos bűnt követte el, hogy 1919-től, különböző időszakokban a saját állampolgárait vádolta hűtlenséggel, de ennyi évtized után muszáj kimondani, hogy nem az állampolgárok voltak hűtlenek a hazához, hanem a magyar állam volt hűtlen a saját állampolgáraihoz. 

Mit ér egy hajó iránytű nélkül, és mit ér egy közösség példamutató elit nélkül?

 – kérdezte Lázár János.

Az ország érdeke, hogy legyen egy olyan organikusan fejlődő, teljesítményre, hagyományra építő elit, amely irányt mutat. Hozzátette: kevés szó esik arról, hogy milyen lehetett félárván, ötévesen elhagyni az országot, és felnőni egy idegen országban. Voltak, akik nem tudtak túllépni a veszteségeken, de Festetics György soha nem fordult a múltba, mindig a jelenben élt, és mindig a jövőbe nézett, mindig jobban foglalkoztatta Magyarország jövője. Mi, magyarok hajlamosak vagyunk a provincializmusra, a befelé fordulásra, ő azonban szélesen és nem szűken nézte a világot, ami csak keveseknek adatott meg azok közül, akiket a hazája kitaszított.

– Felnőtt fejjel ismerte meg az 1980-as évek Magyarországát, a Kádár-kort és a rendszerváltást, és újra magyarrá tudott válni, miközben csak kevesek tudtak olyan visszafogottsággal és méltósággal hercegek lenni, mint ő – vélekedett a miniszter.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a kastélyban őrzött fényképalbumokat átválogatva készítettek ajándékként egy 400 oldalas kötetet, amely Hamilton Mária és Festetics Tasziló korszakának állít emléket, így azoknak is, akik a világelit színpadán magyarként szereztek elismerést. A kötet egyben elégtétel is Festetics Taszilónak, akiről a múlt század elején fals történetek láttak napvilágot, ez a kiadvány ugyanis cáfolja az akkori híreszteléseket. 

Festetics György köszönetet mondott

Festetics György köszönetként röviden visszaemlékezett arra, hogy 1986-ban látogatott először vissza Magyarországra és a keszthelyi kastélyba. Biztos otthonuk volt egykor az épület, de később „az otthon és a haza nem volt egy kézben”, ma pedig azt vallja, hogy Magyarország a hazája, az otthona Bécs.

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója felidézte, hogy a keszthelyi kastély ma Magyarország egyik legkedveltebb műemléki helyszíne. – Olyan családnak adott otthont, amelynek szellemisége, öröksége nagyon sokat adott Magyarországnak – emelte ki. 

A kastély és környékének rövid, közép- és hosszú távú fejlesztési koncepciójának keretében mára megújult a látogatótérben a szőnyegezés, az épületben és a parkban új információs táblákat helyeztek ki, megkezdődött a tölgyfa lépcsőház megújítása és a falak rekonstrukciója. – Tavaszra elkészülnek a tervek a teljes homlokzat és a tető felújítására – sorolta az ügyvezető.

Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum egykori igazgatója, a Festetics 85 című időszaki kiállítás kurátora a tárlat megnyitásaként elmondta: a a kastélyban őrzött emlékekből, fotókból állították össze, bemutatva a család nyolcadik generációját képviselő Festetics György születésének időszakát.