Közlekedési vállalkozóinknak is komoly kihívást jelent az Európiai Unióhoz való csatlakozás, ezért az eddiginél még nagyobb figyelmet kell fordítani a felkészülésükre a hátramaradt ötszáz napon. Ellenkező esetben azt tapasztalhatjuk meg, amit a finnek és az osztrákok, ahol nem kevés ilyen vállalkozó jutott a tönk szélére – hangzott el tegnap a IV. szegedi nemzetközi közlekedési konferencián.
Mint azt Szeri István, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hangsúlyozta, a szervezők a helyszín kiválasztásakor nem véletlenül döntöttek Szeged mellett, hiszen e térség közlekedési infrastruktúrája számos kívánnivalót hagy maga után. Ennek következményeként az utas- és teherszállítással foglalkozó cégek gondja is több, mint a fejlettebb országrészekben.
Ruppert László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára egyebek közt arra hívta fel a figyelmet, hogy Brüsszelben, miután meghatározták az EU közlekedési politikáját, a fő hangsúlyt a vasúti közlekedésre helyezték. Ezt követően a MÁV kidolgozta fejlesztési programját, amely igazodik az EU elvárásaihoz. A beruházások már ennek megfelelően zajlanak.
Az autópályák, gyorsforgalmi utak építése a költségvetés alakulásától függ – hangsúlyozta Ruppert László. Ami viszont a helyi jellegű úthálózatot illeti, 2006-tól merőben megváltozik a helyzet. Akkorra ugyanis kialakulnak a régiók, amelyek uniós szinten működnek majd, és külön-külön döntenek az úthálózat fejlesztéséről.
Ami a személyszállító cégek magánosítását illeti, Ruppert csupán annyit jegyzett meg: nem szeretnének abba a hibába esni, mint az angolok. A szigetországban ugyanis, miután az állam eladta utasszállító cégeit, a kistérségekben megszűnt a tömegközlekedés, mert a tulajdonosoknak ott gondot jelentett az autóbuszok üzemeltetése.
Gőzerővel zajlik a Tisza Pártban a migrációpárti érzékenyítés
