Egymásnak üzenget Varsó és Brüsszel

Két héttel a csatlakozási tárgyalások utolsó, egyben legnehezebb, a pénzügyekről szóló kérdésének tervezett lezárása előtt forrnak az indulatok mindkét oldalon. A tagok túl gálánsnak, míg a jelöltek elégtelennek ítélik a kompromisszumos dán mentőcsomagot. Jól jelzi a helyzetet, hogy miközben a bővítés kulcsországának tekintett Lengyelország kormányfője nem kis cinizmussal üzente meg Brüsszelnek, hogy országát az sem zavarná, ha nem az első körben csatlakozna. Erre rákontrázva egy spanyol lap azt az uniós fenyegetést szellőztette meg, hogy az EU akár évekkel is késleltetheti Varsó felvételét, ha az nem fogadja el a végső pénzügyi ajánlatot.
Leszek Miller miniszterelnök szerint az általános mérleget tekintve az új javaslatok előremutatnak, de a tárgyalásokat a végsőkig folytatni kell, s az a cél, hogy a lengyel költségvetésből az uniós büdzsébe áramló pénzek határozottan kisebbek legyenek, mint amennyit Varsó Brüsszeltől kap. Millert a legjobb alku felé szorítja kérlelhetetlennek tűnő ellenzéke, sőt még koalíciós partnere, a parasztpárt is.
Az ellenzéki pártok közül az euroszkeptikus, populista Önvédelem ragaszkodik az egyenlő partnerség elvéhez már a belépés első napjától kezdve, ami egyebek között 100 százalékos közvetlen agrártámogatást jelent az unió által most ajánlott 40 százalékossal szemben. Az EU-ellenes jobboldali Lengyel Családok Ligája megjegyzi, a csatlakozási tárgyalások befejezése előtt az EU javít egy kicsit a feltételeken, hogy olyan látszatot keltsen, mintha Lengyelországnak sikerült volna valamit kiharcolnia. A Lengyel Parasztpárt szerint a mostani javaslatok „másodosztályúakká” teszik a lengyel termelőket az unióban. A PSL, elhatárolódva több vezető kormánypolitikustól, messzemenően elégedetlen az uniós tagjelölteknek tett dán elnökségi javaslatokkal. A párt vezetősége úgy határozott, hogy ha ezekben nem lesz javulás, a párt nemet mond az EU-integrációra.
A Rzeczpospolita című napilap ugyanakkor kiszámította, hogy már 2004–2006 között Lengyelország átlagosan 2,155 milliárd euróval többet kap majd az uniós büdzséből, mint amennyit oda befizet. Ez azt jelenti, hogy csupán Spanyolország és Görögország kap több pénzt nála.