Négy hónapos csúcsára érkezett a múlt héten az euró a dollárhoz képest, a japán jen pedig három éve volt ennyire olcsó, mint a múlt szerdán. A japán gazdaság továbbra is küzd az egy évtizede megoldhatatlan pénzügyi gondjaival. A bankrendszerben felhalmozott kétes kintlévőségek miatt a kormány a pénzintézetek konszolidációjára kényszerül. A tokiói jegybank szerdán arról határozott, hogy a kereskedelmi bankokban lévő betétállomány a 15–20 ezer milliárd jenes sáv felső szélén maradhat. A jegybank ilyen módon javít a bankok tőkehelyzetén. A Bank of Japan arról is döntött, hogy fenntartja a zéró kamat politikáját a versenyképesség javítása céljából. Ezek a lépések segítették a jen gyengülését az euróval szemben, de a szintén gyengélkedő dollárral szemben ez nem volt elegendő.
Csúcson az FTSE
Tíz hete nem látott magasságba segítették a vállalati hírek a londoni értéktőzsde indexét, az FTSE-t. A múlt hét csütörtökön 4190 pontig erősödött a nemzetközi piacok számára is irányadó mutató, ahonnan pénteken 15 ponttal ereszkedett vissza. A tőzsdén is arattak a kiskereskedelmi vállalatok, miután kiderült, hogy a lakossági fogyasztás októberben 0,8 százalékkal nőtt, s ezzel egyéves visszatekintésben már hatszázalékos a bővülés. A szigetországban negyvenéves mélyponton, négy százalékon tartja év eleje óta a jegybank a kamatszintet, s az USA-ban legutóbb megtett újabb kamatnyesést azért nem követte a brit központi bank, mert a kiskereskedelmi áruforgalom növekedését már így is túlzottnak tartják. A múlt héten a vállalati adatok alátámasztották a makrogazdasági számokat: a GUS kiskereskedelmi társaság fél év alatt húsz százalékkal növelte profitját. A bejelentés a GUS-részvények hatszázalékos drágulását hozta, s jótékonyan hatott a szektor többi papírjának kurzusára is.
Nem hagyták érintetlenül a kedvező nemzetközi folyamatok a pesti tőzsdét sem. A Magyar Nemzeti Bank a hét elején a várakozásoknak megfelelően csökkentette a kamatszintet, s Járai Zsigmond bankelnök szerint ha erre szükség lesz, további monetáris enyhítésre kerülhet sor. A Budapesti Értéktőzsde legutóbbi öt kereskedési napján valamennyi vezető részvény drágult. A Matáv és az OTP hat százalékot meghaladó erősödésével a tőzsdeindexet 4,4 százalékos erősödéshez segítette, s a pénteki 7931 pontos záróárról ezen a héten eséllyel ostromolhatja az index a nyár óta nem látott nyolcezer pontos szintet. A Matáv 854 forintos pénteki záróára tízhetes rekord. A 2400 forintot közelítő OTP-jegyzés sok részvényest gondolkodtatott el arról, hogy mikor lenne érdemes profitot realizálni. A BUX-tól kissé elmaradva, 1,3 százalékkal drágult a Mol, míg a Richter árfolyama szűk egy százalékkal javult egy hét alatt.
Az utóbbi hetekben az erős forint kedvező terepet adott a külföldi befektetőknek. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy elsősorban a magyar államkötvényekbe áramlott a kedvező árfolyamot kihasználó külföldiek pénze, de ügyfeleinek a múlt hét végén a Lehman Brothers befektetési bank már a hároméves magyar kötvények eladását javasolta, mert annak árába elemzőik szerint már 300 bázispontnyi kamatcsökkentést árazott be a piac.
BÉT-kampány
A javuló tőzsdei klíma megszólalásra késztette Jaksity Györgyöt, a Budapesti Értéktőzsde elnökét, noha a tervezett marketingkommunikációs kampányát csak januárban szándékozott elindítani a pesti tőzsde. A múlt héten újságíróknak tartott előadásában a tőzsde elnöke meglévő tévhitek cáfolatát, valamint a részvénybefektetések mellett szóló tényeket sorakoztatott fel. A hazai tőkepiac újjáélesztésében kezdetektől részt vállaló szakember elemezte a hazai megtakarítások szerkezetét, s arra a következtetésre jutott, hogy a háztartások túlzottan előnyben részesítik a bankbetéteket és a készpénzt, míg részvényekre mindössze forrásaik két százalékát fordítják. Valamivel kedvezőbb a hazai pénzügyi vállalkozások befektetési gyakorlata, de ezek portfóliójában is kisebb súllyal szerepelnek részvények, mint azt a fejlett pénzügyi kultúrájú országokban láthatjuk. Ha a megtakarítások nagyobb hányada kerülhetne a pesti tőzsdére, az megoldást jelentene az utóbbi években kialakult legnagyobb gondra: javulhatna a BÉT likviditása. Kívánatos lenne a jelenlegi, harminc százalék alatti arányról ötven százalék közelébe hozni a magyar tulajdonosok részarányát. A részvények népszerűsítése során a BÉT elnöke a hosszú távú befektetői szemlélet elterjesztését tartja kulcskérdésnek. Véleménye szerint ezt a szemléletet erősíti majd az árfolyamnyereség-adó jövő évi eltörlése, valamint az életbiztosítások kedvezőbb adózása. A részvény-befektetéseket közvetlenül támogató, jelenleg érvényben lévő adóhitelek későbbi sorsáról a BÉT még nem kapott információt, s további adókedvezményeket nem tart szükségesnek – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére. (Mint emlékezetes, a tőkepiac újraélesztése idején az akkori kormányzat három évig megtartott befektetésekhez vissza nem térítendő adókedvezményt nyújtott. Ennek a megoldásnak a merevségét váltotta fel a ma is élő adó-hitel konstrukció, amely a konkrét befektetés fenntartását nem követeli meg, a portfólió összetétele változtatható. Az adókedvezmény azonban csak addig tart, amíg az adókedvezménnyel vásárolt részvények értéke nem csökken. Ebben a formában tehát a befektető mindöszsze az adóbefizetés halasztására kap lehetőséget. A kamatszint évek óta tartó csökkenése miatt ez a fajta ösztönzés egyre kevésbé vonzó a befektetőknek.)
Jaksity szerint az ingatlan-, valamint az állampapírpiacon kibontakozóban van az a konvergencia, amelyet az elemzők az európai uniós csatlakozás miatt évek óta hangoztatnak. A tőzsde elnöke szerint az nem lehet, hogy ez a közeledés a vállalatok – illetve azok részvényeinek – értékelése során ne menne végbe.
Partnerkeresőben
A BÉT mindent megtesz az új kibocsátók megnyeréséért, noha a likviditás növekedése után a jelenlegi részvénykínálat is elegendő mozgásteret adhatna a magánbefektetőknek, hogy ezen a piacon forgassák vagyonuk egy részét. Ha pedig a BÉT együttműködési tárgyalásai eredményre vezetnek valamelyik fejlett piaccal, akkor a megvásárolható részvények köre egy csapásra szélesedik.
A horvát kormányfő óva intett a vámháborútól
