Fókuszban az állampapírok

Kedvező nemzetközi tőkepiaci környezetben több mint négy százalékkal emelkedett a BUX a múlt héten, s ha e héten nem szakad meg a kedvező folyamat, akkor a tőzsdeindex átlépheti az utoljára júniusban látott nyolcezer pontos szintet. Idehaza a forint, valamint a jegybank monetáris politikája került a középpontba. Az egyre erősödő forint a külföldi befektetőket államkötvény-vásárlásra ösztönözte, noha már megjelent az első szakértői tanács a magyar papírok eladására.

Zelei Béla
2002. 11. 25. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Négy hónapos csúcsára érkezett a múlt héten az euró a dollárhoz képest, a japán jen pedig három éve volt ennyire olcsó, mint a múlt szerdán. A japán gazdaság továbbra is küzd az egy évtizede megoldhatatlan pénzügyi gondjaival. A bankrendszerben felhalmozott kétes kintlévőségek miatt a kormány a pénzintézetek konszolidációjára kényszerül. A tokiói jegybank szerdán arról határozott, hogy a kereskedelmi bankokban lévő betétállomány a 15–20 ezer milliárd jenes sáv felső szélén maradhat. A jegybank ilyen módon javít a bankok tőkehelyzetén. A Bank of Japan arról is döntött, hogy fenntartja a zéró kamat politikáját a versenyképesség javítása céljából. Ezek a lépések segítették a jen gyengülését az euróval szemben, de a szintén gyengélkedő dollárral szemben ez nem volt elegendő.
Csúcson az FTSE
Tíz hete nem látott magasságba segítették a vállalati hírek a londoni értéktőzsde indexét, az FTSE-t. A múlt hét csütörtökön 4190 pontig erősödött a nemzetközi piacok számára is irányadó mutató, ahonnan pénteken 15 ponttal ereszkedett vissza. A tőzsdén is arattak a kiskereskedelmi vállalatok, miután kiderült, hogy a lakossági fogyasztás októberben 0,8 százalékkal nőtt, s ezzel egyéves visszatekintésben már hatszázalékos a bővülés. A szigetországban negyvenéves mélyponton, négy százalékon tartja év eleje óta a jegybank a kamatszintet, s az USA-ban legutóbb megtett újabb kamatnyesést azért nem követte a brit központi bank, mert a kiskereskedelmi áruforgalom növekedését már így is túlzottnak tartják. A múlt héten a vállalati adatok alátámasztották a makrogazdasági számokat: a GUS kiskereskedelmi társaság fél év alatt húsz százalékkal növelte profitját. A bejelentés a GUS-részvények hatszázalékos drágulását hozta, s jótékonyan hatott a szektor többi papírjának kurzusára is.
Nem hagyták érintetlenül a kedvező nemzetközi folyamatok a pesti tőzsdét sem. A Magyar Nemzeti Bank a hét elején a várakozásoknak megfelelően csökkentette a kamatszintet, s Járai Zsigmond bankelnök szerint ha erre szükség lesz, további monetáris enyhítésre kerülhet sor. A Budapesti Értéktőzsde legutóbbi öt kereskedési napján valamennyi vezető részvény drágult. A Matáv és az OTP hat százalékot meghaladó erősödésével a tőzsdeindexet 4,4 százalékos erősödéshez segítette, s a pénteki 7931 pontos záróárról ezen a héten eséllyel ostromolhatja az index a nyár óta nem látott nyolcezer pontos szintet. A Matáv 854 forintos pénteki záróára tízhetes rekord. A 2400 forintot közelítő OTP-jegyzés sok részvényest gondolkodtatott el arról, hogy mikor lenne érdemes profitot realizálni. A BUX-tól kissé elmaradva, 1,3 százalékkal drágult a Mol, míg a Richter árfolyama szűk egy százalékkal javult egy hét alatt.
Az utóbbi hetekben az erős forint kedvező terepet adott a külföldi befektetőknek. Az eddigi adatok azt jelzik, hogy elsősorban a magyar államkötvényekbe áramlott a kedvező árfolyamot kihasználó külföldiek pénze, de ügyfeleinek a múlt hét végén a Lehman Brothers befektetési bank már a hároméves magyar kötvények eladását javasolta, mert annak árába elemzőik szerint már 300 bázispontnyi kamatcsökkentést árazott be a piac.
BÉT-kampány
A javuló tőzsdei klíma megszólalásra késztette Jaksity Györgyöt, a Budapesti Értéktőzsde elnökét, noha a tervezett marketingkommunikációs kampányát csak januárban szándékozott elindítani a pesti tőzsde. A múlt héten újságíróknak tartott előadásában a tőzsde elnöke meglévő tévhitek cáfolatát, valamint a részvénybefektetések mellett szóló tényeket sorakoztatott fel. A hazai tőkepiac újjáélesztésében kezdetektől részt vállaló szakember elemezte a hazai megtakarítások szerkezetét, s arra a következtetésre jutott, hogy a háztartások túlzottan előnyben részesítik a bankbetéteket és a készpénzt, míg részvényekre mindössze forrásaik két százalékát fordítják. Valamivel kedvezőbb a hazai pénzügyi vállalkozások befektetési gyakorlata, de ezek portfóliójában is kisebb súllyal szerepelnek részvények, mint azt a fejlett pénzügyi kultúrájú országokban láthatjuk. Ha a megtakarítások nagyobb hányada kerülhetne a pesti tőzsdére, az megoldást jelentene az utóbbi években kialakult legnagyobb gondra: javulhatna a BÉT likviditása. Kívánatos lenne a jelenlegi, harminc százalék alatti arányról ötven százalék közelébe hozni a magyar tulajdonosok részarányát. A részvények népszerűsítése során a BÉT elnöke a hosszú távú befektetői szemlélet elterjesztését tartja kulcskérdésnek. Véleménye szerint ezt a szemléletet erősíti majd az árfolyamnyereség-adó jövő évi eltörlése, valamint az életbiztosítások kedvezőbb adózása. A részvény-befektetéseket közvetlenül támogató, jelenleg érvényben lévő adóhitelek későbbi sorsáról a BÉT még nem kapott információt, s további adókedvezményeket nem tart szükségesnek – válaszolta a Magyar Nemzet kérdésére. (Mint emlékezetes, a tőkepiac újraélesztése idején az akkori kormányzat három évig megtartott befektetésekhez vissza nem térítendő adókedvezményt nyújtott. Ennek a megoldásnak a merevségét váltotta fel a ma is élő adó-hitel konstrukció, amely a konkrét befektetés fenntartását nem követeli meg, a portfólió összetétele változtatható. Az adókedvezmény azonban csak addig tart, amíg az adókedvezménnyel vásárolt részvények értéke nem csökken. Ebben a formában tehát a befektető mindöszsze az adóbefizetés halasztására kap lehetőséget. A kamatszint évek óta tartó csökkenése miatt ez a fajta ösztönzés egyre kevésbé vonzó a befektetőknek.)
Jaksity szerint az ingatlan-, valamint az állampapírpiacon kibontakozóban van az a konvergencia, amelyet az elemzők az európai uniós csatlakozás miatt évek óta hangoztatnak. A tőzsde elnöke szerint az nem lehet, hogy ez a közeledés a vállalatok – illetve azok részvényeinek – értékelése során ne menne végbe.
Partnerkeresőben
A BÉT mindent megtesz az új kibocsátók megnyeréséért, noha a likviditás növekedése után a jelenlegi részvénykínálat is elegendő mozgásteret adhatna a magánbefektetőknek, hogy ezen a piacon forgassák vagyonuk egy részét. Ha pedig a BÉT együttműködési tárgyalásai eredményre vezetnek valamelyik fejlett piaccal, akkor a megvásárolható részvények köre egy csapásra szélesedik.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.