Francia és orosz űripari kudarcok

Meghiúsult az utolsó pillanatban az első modernizált Ariane–5 rakéta csütörtökre tervezett felbocsátása. Az Európában valaha épített legerősebb rakéta az Európai Űrkutatási Ügynökség kourou-i bázisáról (Francia Guyana) startolt volna, ám az egyik Vukán 2-es hajtómű nem gyulladt be, így a hibákat ellenőrző műszerek a kilövés előtt 13 másodperccel leállították a programot. A hiba az üzemanyagellátó-rendszerben volt – olvasható a BBC honlapján.
A visszaszámlálás azért állt le, mert a rakéta hajtóműveit cseppfolyós hidrogénnel és oxigénnel ellátó úgynevezett kriogénkarok nem nyíltak szét rendesen – közölte Jean-Yves Le Gall, az Arianespace vezérigazgatója.
A rakéta, amely a sikeres Ariane–5 sorozat legutolsó változata, már tíz tonna hasznos terhet képes a világűrbe juttatni. A mostani küldetés célja két távközlési műhold pályára állítása lett volna. Az újabb indítási kísérletre napokat kell várni.
Az orosz űripar is kudarcot vallott a héten azzal, hogy nem tudta a tervezett 36 ezer kilométeres pályára állítani az ASTRA-1K francia fejlesztésű műholdat. Alig több mint egy hónap leforgása alatt másodszor nem sikerült fellőni egy-egy európai műholdat, ami jelentős anyagi veszteséget okozott az oroszoknak – adta hírül az MTI.
Október közepén egy Szojuz-U hordozórakéta egyik hajtóműve állt le az indítás után, az űreszköz visszazuhant a Földre és felrobbant, kioltva egy katona életét. A szakértők szerint ott emberi mulasztás történt. A héten a hordozórakéta kifogástalanul működött, ám az úgynevezett gyorsító fokozat túl korán engedte el az Astrát, és így az nem tudott felkapaszkodni a kívánt pályára.