Az MSZP és az SZDSZ között még mindig nincs teljes egyetértés arról, hogy kikre terjedjen ki az átvilágítás – mondta lapunknak Wiener György (MSZP) képviselő. Közölte, a három alapvető érdeket (a tényfeltárást, a nemzetbiztonsági szempontokat és a személyes adatok védelmét) összeegyeztetni nehéz és bonyolult feladat. Így teljes mértékben érthető, hogy nem megy olyan gyorsan a tervezetek végleges formába öntése – közölte Wiener. A bizottságok még nem tárgyalták meg a benyújtott módosító indítványokat – tette hozzá Wiener, mivel az európai uniós alkotmánymódosítás és a költségvetés lekötik az országgyűlési bizottságok idejét. Az újabb kormánypárti módosító javaslatok közül az egyik arra vonatkozik, hogy a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő – a jelenlegi hatályos jogszabály szerint zajló – eljárások megszűnnének. Ezt azzal indokolja a két előterjesztő, Tóth András (MSZP) és Fodor Gábor (SZDSZ), hogy a hatályba lépő törvény alapján lefolytatott vizsgálat köre eltér a mostani szabályozástól. A másik indítvány értelmében pályázat útján választanák ki az átvilágítóbírákat. A testület tagjait az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága jelölné ki, a Legfelsőbb Bíróság elnöke véleményének kikérése után, majd a parlament választaná meg őket négy évre.
Rövid időn belül megkapja az összes ügynöktörvényben érintett kormánytag, illetve országgyűlési képviselő az átvilágítóbírák határozatát – nyilatkozta lapunknak Hodászi Zoltán, a testület soros elnöke. A jelenleg hatályos törvény szerint 15 napon belül lehet jogorvoslati keresetet benyújtani, ha az érintett ezzel a lehetőséggel nem él, vagy a bíróság nem ad neki igazat, a határozatot a Magyar Közlönyben és az MTI útján nyilvánosságra hozzák. Azokra a képviselőkre, illetve kormánytagokra, akiket már korábban lemondásra szólítottak fel – köztük Medgyessy Péter miniszterelnök, Horn Gyula volt kormányfő és Csehák Judit egészségügyi miniszter – ismét ez a sors vár.
baleset
Büntetést követel az Air India katasztrófa egyik áldozatának édesapja + videó
