Jegesedés

Síkos pályára lépett a Medgyessy-kormány, amikor elhatározta, jégpályát létesít a Parlament előtti Kossuth téren. Mint megtudtuk, meghívásos tenderen, és nem nyílt közbeszerzési pályázaton választják ki a céget Medgyessyék, amely megszerkeszti majd az említett jégpályát.
Nehéz a feladat, síkos a jég, hírek szerint a kabinet ötvenmillió forintot tett félre a korcsolyapálya létrehozására, illetve a karácsonyi Kossuth téri gyermekprogramok megszervezésére. Amúgy a jégpálya ötletét maga a miniszterelnök úr vetette fel egy pitypangos őszi délelőttön, jól hangzott, sármos, hazafias és családbarát elképzelésnek látszott, dobogott benne a szív, lüktetett az artéria, vele száguldott, vívott, ujjongott a szakmai hovatartozásunk. Máig nem tudni, hová.
Kell egy jégpálya az országnak ötvenmillióért. Csúszkáljunk, honfitársaim! Lesz itt jég, ha bejön a tél, nyakunkat is szeghetjük, de ez lesz az igazi, ezt az MSZP–SZDSZ kormány szervezte, ők pedig értenek a jégpályacsináláshoz, ebből írták a disszertációjukat.
Expó nem kell, olimpia nem kell, nemzeti gondolat nem kell, csak jégpálya, ahol csúszkálni lehet. Ahol kitörhetjük a nyakunkat.
Innét üzenem Medgyessy Péter miniszterelnök úrnak, nem fogunk hasra esni, hiába vinne minket jégre. Csúszkáljon Kovács László (MSZP), vagy Horn Gyula, pufajkástul. Ők tudnak hasra esni.
Vajon Bauer Tamás fölvonult-e micisapkájában a jégpályaellenzőkkel szemben? Fölszólalt-e Eörsi Mátyás a pénzpocsékolás ellen? Vagy éppen nem értek rá? Gyesen voltak? Lovaikat itatták?
A jég csúszik. Meg átlátszó.