Maradnak az inflációs célok

A laza költségvetési politika és a rendkívül nagy bérkiáramlás miatt a jegybankelnök szerint a monetáris politikára kettős nyomás nehezedik. Járai Zsigmond úgy véli, hogy tarthatók az inflációs célok, és várhatóan 2007-ig nem lesz rögzített a forint árfolyama.

AMagyar Nemzeti Bank nem változtat inflációs céljain – jelentette ki tegnap Járai Zsigmond jegybankelnök a Cégvezetők Klubja által rendezett konferencián. Járai szerint a monetáris politikára kettős nyomás nehezedik, annak ugyanis a laza költségvetési politikát és a rendkívül nagy bérkiáramlást is ellensúlyoznia kell. Járai hangsúlyozta: a jegybank törvényben meghatározott feladata az árstabilitás elérése, illetve biztosítása, ami uniós olvasatban három százalék alatti inflációt jelent. Ezt a célt nem lehet vélt előnyök érdekében feláldozni, és túlfűteni a gazdaságot – nyomatékosította a jegybankelnök. Elismerte: a versenyképesség romlásából a forinterősödés 30 százalékkal részesedik, a maradék 70 százalékért egyéb összetevők okolhatók. A jegybankelnök nem zárta ki a jelenleginél gyengébb forintárfolyam lehetőségét, de ehhez szerinte szigorúbb fiskális politika szükséges. Közölte: a monetáris uniós csatlakozás várható időpontjáig, vagyis 2007-ig nem lesz rögzített a forint árfolyama.
Varga Mihály volt pénzügyminiszter előadásában úgy vélekedett: mindkét kormánynak megvan a felelőssége abban, hogy az államháztartás hiánya idén magasabb lesz az előzetesen tervezettnél. A jövő évi költségvetéssel kapcsolatban Varga felhívta a figyelmet arra, hogy annak vesztesei az önkormányzatok lesznek, illetve a megszorítások érintik a beruházásokat is.
*
„A jegybank hétfői kamatcsökkentését az első lépésnek tartom a tekintetben, hogy a kormány és az MNB elhatározott célja a fiskális, a jövedelem- és a monetáris politika összehangolása” – idézte tegnap a pénzügyminisztert a távirati iroda. László Csaba elmondta: a kormány elkötelezett a tekintetben, hogy a jövő évben a költségvetési kiadásokat visszafogja és az ez évinél óvatosabb jövedelempolitikát valósítson meg. Surányi György, az MNB volt elnöke az MTI-nek azt mondta: a reálkamatok jelenleg kétszeresei annak a kamatszintnek, ami a forint ingadozási sávjának kiszélesítése előtt volt, a kockázati prémiumok pedig a háromszoros „magaslatokban” állnak. Ha nem változik a helyzet a jövőben, egy-másfél év múlva jelentős gazdaságpolitikai pályamódosításra lesz szükség.