Milliós károkozás „fű alatt”

Ritka eset, hogy lebuknak azok a környezetszennyezők, akik saját – vagy mások – földjét szeméttel, veszélyes hulladékkal mérgezik. Amennyiben nem kapják rajta, igen nehéz bizonyítékot szerezni a kár okozója ellen, s ha mégis, a bírság gyakran nem áll arányban sem az okozott kárral, sem a hulladék olcsó eltüntetéséből adódó haszonnal. Példaértékű, hogy a környezetvédelmi hatóságok többmilliós bírsággal kívánják büntetni azt a telektulajdonost, aki a földjén tárolta a – feltehetően saját tevékenységéből származó – veszélyes hulladékot.

Ádám Kata
2002. 11. 22. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Alig egy hete még nyolcvan olajoshordó állt Hernád lakóházaitól alig ötszáz méterre egy rogyadozó romépület mellett. Mára csak az olajnyomok és az égett fű mutatja: nemrég itt próbáltak megsemmisíteni több köbméternyi veszélyes hulladékot, többek közt olajszűrőket. Az alkalmazott módszer, amelyhez csak némi benzinre és gyufára volt szükség, nem kímélte a környezetet, a költségeket viszont annál inkább. A természetkárosító anyagok elégetését végző két férfi – és esetleges megbízójuk – pechje csak az volt, hogy a környezetvédelmi felügyelőség munkatársai rajtakapták őket, így rendőri nyomozás indult az ügyben. A hivatal szakértői tudni vélik, hogyan kerültek a hordók a romház tövébe: az ingatlan tulajdonosának közeli hozzátartozója a környéken fémkereskedést és autóbontót üzemeltet (engedély nélkül), s valószínűsítik, hogy innen kerülhetett 16 köbméternyi veszélyes hulladék a telekre. Kiderítették továbbá azt is, hogy a hulladékégetők a fémkereskedőhöz szállították a megüresedett hordókat, miután tartalmukat elégették. Egy hét elteltével a teli hordókat is eltüntették a telekről, ez azonban nem volt a legmegfelelőbb óvintézkedés; a felügyelet többmilliós bírságot kíván kiszabni az ingatlan tulajdonosára veszélyes hulladék engedély nélküli tárolása miatt. Az összeget még meg is fejelhetik, mert a hordók elszállítására nem adtak engedélyt – tudta meg lapunk Puruczki Tamástól, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség kárelhárítási csoportjának munkatársától. Ami az égetésből adódó környezeti kárt illeti, e vonalon is folyik a vizsgálat: a hivatal megállapította, hogy a százötven–kétszáz négyzetméternyi területen a talaj olajtartalma eléri a szennyezettségi határérték százhússzorosát.
A hivatallal párhuzamosan a rendőrség is vizsgálatot rendelt el a szennyezés milyenségének és mennyiségének megállapítására. Kocsis István százados, a dabasi rendőrkapitányság nyomozó alosztályának vezetője elmondta: amíg nincs meg az eredmény, addig az ügyben senkit sem hallgathatnak ki gyanúsítottként. A rendőrségi szakértői vizsgálat várhatóan a jövő hét elején lezárul; ekkorra a környezetvédelmi felügyelőség is megküldi a maga vizsgálati eredményét, s a gyanúsítottak kihallgatására a közeljövőben sor kerül.
– Igen ritka eset, hogy a környezeti kár okozójára fény derül – vélekedett Puruczki Tamás. Mint mondta, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség évente két-három nagyobb kaliberű üggyel foglalkozik; az okozott kár több millió forintban mérhető. Példaképp említette a fóti meggyes esetét: a régi tsz-föld parcellázását követően a terület egyik új tulajdonosa kitermelte a termőföldet, kibányászta a homokot, majd az üreget több ezer tonna hulladékkal töltötte fel. Nemcsak a talaj, a közeli ivóvízkút is szennyeződött, így azonnali beavatkozást rendelt el a felügyelőség. A helyreállítást állami pénzből finanszírozták; ennek összegét most próbálják behajtani a kár okozóján. – Az a gazda, aki saját földjén valaki más által odahordott hulladékot talál, rendszerint nem jelenti a hivatalnak, mert fél a következményektől. A hatályos jogszabályok értelmében ugyanis a terület tulajdonosa kötelezhető a szennyezés megszüntetésére, vagyis a hulladék eltávolítására. Erre az ingatlan gazdája sok esetben nem képes, vagy a szennyezésért nem vonható felelősségre, mivel nem ő okozta azt. Ilyen esetekben a terület tulajdonosa állami segítséget kérhet – fűzte hozzá a szakember, aki szerint e bűncselekmények elkövetői szinte minden esetben a nagy haszonra utaznak. – A hatósági ügyintézés igen lassú; a bírság gyakran nem elrettentő erejű, mivel a kiszabható tételek nagysága nem követi a szennyezés mértékét – tette hozzá a szakember, aki hangsúlyozta: a környezetkárosítás nem egyenlő a környezetszennyezéssel; előbbi esetben ugyanis a környezet olyan mértékben károsodik, hogy emberi beavatkozás szükséges a helyreállításhoz. – E bűncselekményekben a rendőrségnek még nincs eljárási tapasztalata, nincsenek szakemberei – mondta Puruczki Tamás.
Nemcsak a rendőrség, de a felügyelőségek malmai is lassan őrölnek, így – egy-két szerencsés kivételtől eltekintve – a bűnösök megússzák, s folytatják áldatlan tevékenységüket. Hacsak le nem buknak, mint a veszélyes hulladék égetői Dabas határában.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.