Módosításdömping a költségvetéshez

Vitatható körülmények között kezdte meg a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat módosító indítványainak tárgyalását az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága. Kiderült ugyanis, hogy a módosító indítványokat csak közvetlenül az ülés előtt kaphatták meg a képviselők, így annak érdemi áttanulmányozására nem nyílt lehetőség. Az ellenzék indítványozta az ülés elnapolását, ám a kezdeményezés nem kapott kormánypárti támogatást.

Eddig példa nélkül álló körülmények között kezdte meg a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító indítványok tárgyalását az Országgyűlés költségvetési és pénzügyi bizottsága: az 1563 indítványt tartalmazó iratanyagot a képviselők egy órával az ülés megkezdése előtt kapták kézhez, így az elvi lehetőségük sem adatott meg arra, hogy megismerkedjenek a háromkötetnyi iratcsomóba foglalt számokkal. Az 1563 módosító indítvány az Országgyűlés törvénykezési gyakorlatában példátlannak számít, hiszen az eddigi legtöbb indítvány – amelyet 1999-ben nyújtottak be a büdzséhez – száma sem közelítette meg az ezer darabot.
A körülményekre tekintettel Font Sándor, az MDF országgyűlési képviselője az ülés kezdetén ügyrendi javaslattal állt elő: az ellenzéki honatya azt javasolta, hogy az ajánlás kézhezkapása és az ülés megkezdése között eltelt rövid időre tekintettel a módosító indítványok tárgyalását halassza hétfőre a bizottság. A javaslatot csak az ellenzéki képviselők támogatták, így a testület elkezdte az érdemi munkát.
Font az egyik ellenzéki módosító indítvány elutasítása kapcsán arról is érdeklődött: döntött-e a kormány a módosító indítványokról. Várfalvi István, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára – aki a kormány képviseletében volt jelen az ülésen – erre válaszolva közölte: kormánydöntés természetesen nem született az indítványokról, ám a szaktárca bizonyos konkrét kérdésekről előzetesen egyeztetett az érintettekkel. Az ellenzéki képviselő ennek alapján úgy vélekedett: egyértelműen látszik, hogy kormánydöntés nem áll a döntések hátterében, így a kormánypárti képviselők egy hangulatra alapozva merik vállalni a Pénzügyminisztérium állásfogalásait. Ennek alapján tisztán látszik, hogy még a szocialista képviselők sincsenek tisztában a jövő évi költségvetéssel – vonta le a következtetést Font Sándor.
A szocialista képviselőcsoport módosító indítványai elsősorban az önkormányzatok béremelésből következő költségeinek kiegészítését segítenék elő, illetve többletforrást biztosítanának a rendőrség működéséhez is. A szocialisták indítványozták azt is, hogy a költségvetés rendelkezzen arról: a privatizációból befolyó összeget fordítsák az infrastruktúra fejlesztésére. A Fidesz módosító indítványai a beruházásokra, a kis- és középvállalkozások támogatására, a lakásépítésekre, illetve a mezőgazdasági termelők megsegítésére juttatnának többletforrásokat. Az ellenzék 140 milliárddal több támogatásban részesítené Budapestet, s több forrás jutna az egészségügynek és az oktatásnak is.
A délután tárgyalt módosító indítványok közül inkább a kormányoldal által előterjesztettek kaptak támogatást, az ellenzéki kezdeményezések többségét elutasította a testület. Erre a sorsra jutott Font Sándor javaslata is, amely azt indítványozta, hogy a Szerencsejáték Felügyelet költségvetésnek juttatandó havi hozzájárulását emeljék meg. A képviselő az indítványt azzal indokolta, hogy a felügyelet az idén többet fizet a törvényjavaslatban szereplő irányszámnál, ám ezt a jövőre várható bevételek nagyságrendje nem támasztja alá. A pénzügyi tárca képviselője szerint ugyanakkor nem lehet módosítani az irányszámon, hiszen annak meghatározási módját jogszabály írja elő.
Az ellenzéki javaslatok nagyobb részét forráshiányra hivatkozva utasította el a kormányoldal: így például nem fogadták el azt az indítványt sem, amely nyolcmillió forintos alaptámogatást biztosított volna a köztestületi önkéntes tűzoltóságok működéséhez, az előterjesztésben szereplő hétmillió forintos helyett. A 2003. évi költségvetés részletes vitája kedden kezdődik a parlamentben.

Adóprés és megszorítás. A magyar kormány számára a legnagyobb kihívás az, hogy miként lesz képes összeegyeztetni a gazdasági növekedés felgyorsítását a további szerkezeti – különösen az egészségügy terén végrehajtandó – reformok véghezvitelével, miközben a költségvetési hiányt is uralnia kell – állapítja meg a Economist Intelligence Unit Magyarországról kiadott legújabb országjelentése. A londoni Economist-csoport gazdaságelemzői szerint a kormánykoalíció a költségvetési hiány jelentős csökkentésére kötelezte el magát az adóterhek kurtítását célzó korábbi tervei rovására. (MTI)

Az államháztartás mérlege (milliárd forint)*

2001 2002 2003
Központi költségvetés (tényleges) (várt) (tervezett)

Bevételek 4608,0 4323,9 4734,5
Kiadások 4470,9 5646,4 5303,5
Egyenleg –402,9 –1322,5 –569,0
Egyenleg a GDP százalékában –2,7 –7,9 –3,1
Egészségbiztosítási alap
Bevételek 884,7 1032,1 990,9
Kiadások 915,0 1110,5 1268,0
Egyenleg –30,3 –78,4 –277,1
Egyenleg a GDP százalékában –0,2 –0,5 –1,5
Nyugdíj-biztosítási alap
Bevételek 1176,6 1406,9 1501,5
Kiadások 1175,1 1406,9 1501,5
Egyenleg 1,5 0,0 0,0
Egyenleg a GDP százalékában 0,0 0,0 0,0
Helyi önkormányzatok
Bevételek 1903,7 2116,4 2355,2
Kiadások 1902,4 2154,4 2355,2
Egyenleg –9,9 –44,0 –6,0
Egyenleg a GDP százalékában –0,1 –0,3 0,0
Az államháztartás egyenlege a GDP százalékában –3,0 –8,7 –4,6
Forrás: költségvetési törvényjavaslat
* Privatizációs bevételek nélkül

(Képünkön: Amíg a parlamentben a jövő évi költségvetést foltozgatták a honatyák, addig László Csaba pénzügyminiszter nagy formátumú elődjére, Kossuth Lajosra emlékezett. Az első felelős magyar kormány pénzügyminiszterére Kossuth-bankót ábrázoló tábla emlékeztet tegnap óta egykori lakhelyén, a Nádor utcában)