Rájövünk-e, hol hagytuk a fogunkat?

Ha van valami, ami igazán kultúrafüggő, az a fogazat állapota. A statisztikák azt mutatják, minél magasabb Magyarországon valakinek az iskolai végzettsége, annál több esélye van arra, hogy fogakkal a szájában öregszik meg.
Az Orvosi Hetilap nemrég közzétette egy frissen készült WHO-felmérés eredményét. Eszerint Magyarországon minden negyedik hatvanöt éven felülinek egyáltalán nincs foga. Tizenkét éves korra – ekkorra a maradandó fogak jelentős része már kinő – a magyar gyerekek majdnem négy rossz foggal néznek a kamaszkor elé, míg nyugat-európai társaiknak csak egy tömött foguk van. Ezzel az eredménnyel a 29. helyet sikerült megszereznünk abban a rangsorban, amely a fogszuvasodás gyakoriságát mutatja Európában. A legjobb fogaik a hollandoknak, a finneknek és a dánoknak vannak, nálunk több lyukas foggal csak az ukránok, a lengyelek és a lettek dicsekedhetnek.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem orálbiológiai tanszékének professzor asszonya, dr. Bánóczy Jolán ennek az eredménynek három dologban látja az okát: az első a nem megfelelő szájhigiéné. Érdekes módon a fogkrémgyártók felméréseiben a hazai válaszadók 82 százaléka állítja magáról, hogy naponta kétszer mos fogat, ám a fogkrém- és fogkefefogyasztási adatok nem ezt igazolják. Keveset rágunk és sok cukrot fogyasztunk, ideális körülményeket teremtve ezzel a fogszuvasodást okozó baktériumok elszaporodásának.
A maradó fogak csírája a magzati korban alakul ki. Ha az anya nem jut hozzá a szükséges nyomelemekhez, a fogak minősége gyengébb lehet. A professzor asszony azonban úgy látja, a magyarok foga eredendően nem jobb és nem rosszabb, mint a többi nemzeté, legfeljebb kevesebb fluort juttatunk a szervezetünkbe. A fluor ugyanis beépül a fogzománcba, és ellenállóbbá teszi azt. A rendszerváltozást követően megszűnt az a gyakorlat, hogy az óvodások kötelezően fluortablettát kapjanak, noha ennek a kedvező hatása ma is jól látszik a fiatal felnőttek ellenállóbb fogazatán. Győr-Moson-Sopron megyében hamarosan útjára indul egy program, a közétkeztetésben használt sót fogják fluorral dúsítani. Ilyen sót lehetett a boltokban is kapni, külföldit és méregdrágán.
Míg harminc-negyven éves korig a fogszuvasodás miatt kell kihúzni a fogak többségét, ezután a fogínygyulladás lép a fogvesztő okok élére. Ha az elhanyagolt, meglazult fogágyból kihullanak a fogak, egyik követi a másikat. Hiába kap a páciens protézist, a fogatlan állcsont sorvadásnak indul, és a műfogsort is folyamatosan cserélni kell majd.
Bár ismét ingyenes lett a fogászati ellátás, sőt egy 1997-es miniszteri rendelet előírja, hogy egy évben egyszer minden fogorvosnak kötelező ingyenesen elvégezni a fogazat átvizsgálását, mégis csak a legmagasabban kvalifikált népesség jár rendszeresen fogorvoshoz.
Bánóczy Jolán azt mondja, a fogak elhanyagolásának drámai következményei vannak. Magyarországon évente 1600 ember hal meg szájüregi daganatok miatt, ami majdnem kétszerese az európai átlagnak – sajnos ezt a statisztikát is toronymagasan vezetjük. Az okok a már említetteken kívül a dohányzás és az alkoholfogyasztás. A készülő népegészségügyi program javaslatot tesz arra, hogy bevezessék a szájüregi daganatok kötelező szűrését, hiszen az időben felfedezett csomó, daganat, nem gyógyuló szájüregi seb kezelésével megelőzhetők lennének a végzetessé váló rosszindulatú folyamatok. Bár a szükséges pénz most még hiányzik, kérdés, ha megszerveznék is: vajon ki menne el a szűrésre.