Rögös a szállítók útja

A kormány támogatni kívánja a belföldi fuvarozásban érdekelt cégeket abban, hogy a környezetvédelmi normáknak megfelelő járműveket szerezzenek be a jövőben, ugyanakkor január 1-jétől éppen a korszerű járművek adókedvezményeit csökkentik. A vállalkozóknak egyre nagyobb terhet jelent a haszongépjárműpark cseréje.

Hazánkban a belföldi fuvarozásban részt vevő kilencvenhatezer haszongépjármű kétharmada nem rendelkezik az európai környezetvédelmi normáknak megfelelő Euro2-es, illetve Euro3-as motorral: károsanyag-kibocsátásuk és üzemanyag-felhasználásuk rendkívül magas, a korszerűtlen járművek fenntartása pedig nagyon költséges. A nemzetközi forgalomban használt 5650 haszongépjármű – amelyek teherbírása 3,5 tonna feletti – közül csaknem hatvan nem felel meg az Euro2-es, illetve Euro3-as normáknak, ezek azonban csak nyolcéves korukig közlekedhetnek.
Ruppert László, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára a közúti járművek kibocsátása című konferencián tegnap elmondta: a készülő közlekedéspolitikai koncepció – amelyet várhatóan a jövő hét első felében fogadnak el – nagy hangsúlyt helyez a közúti közlekedésből származó káros környezeti hatások csökkentésére. Az új koncepció tartalmazza majd, hogy a környezetkímélő tehergépjárművek vásárlása esetén a tulajdonosok vám- és adókedvezményeket, illetve kedvező kamatozású hiteleket vehetnek igénybe. Ennek némileg ellentmond a fuvarozók adókedvezményének csökkentése, amit a héten fogadott el a parlament. Január 1-jétől a súlyadó befizetésekor az Euro1-es járművek esetében nem lehet kedvezményt igénybe venni, az Euro2-es járművekre vonatkozó adókedvezmény mértéke ötvenről húsz, míg az Euro3-soké hatvanról harminc százalékra csökken. A nyergesvontatók tulajdonosai harminc-, illetve ötvenszázalékos adókedvezményben részesülnek az eddigi kilencven, illetve kilencvenkettő helyett, az Euro1-es adókedvezmény szintén megszűnik. A fuvarozókat képviselő szervezetek szerint – mint azt megírtuk – a kormány döntése gátolja a gépjárműállomány megújításának folyamatát, kevésbé ösztönzi a tulajdonosokat, hogy új járműveket vásároljanak. Másrészt a megnövekedett terheket a fuvardíjba építik a vállalkozók, amely tovább csökkenti versenyképességüket.
Szakemberek szerint a tulajdonosok negyedének nem lesz a közeljövőben lehetősége arra, hogy elhasznált, korszerűtlen járműveiket lecseréljék. Más vélemények szerint ugyanakkor a szállítóeszközök kapacitása jelenleg harminc százalékkal haladja meg a tényleges piaci keresletet, így a fölösleges járműállomány fokozatosan eltűnik a piacról. A vállalkozók döntő többsége járműcsere esetén kizárólag használt teherautót vásárol, azt sem készpénzben fizeti ki, hanem lízingeli vagy haszonbérletbe veszi. A nyomott fuvardíjak miatt új járműre általában azoknak a cégeknek futja, akik saját terméküket szállítják, így más jövedelmekből gazdálkodják ki a teherautó vételárát.
Egy-egy 7,5 tonna hasznos terhelésű jármű – ami például a volt szocialista gyártmányú járműveket váltja le – új ára 12-15 millió forint, a pótkocsik pedig 8-10 millió forintba kerülnek. Abban az esteben tehát, ha a vállalkozó új, korszerű és a legmagasabb szintű környezetvédelmi normáknak is megfelelő járműszerelvényt kíván vásárolni, 20-25 millió forinttal kell számolnia. Amennyiben lízingel – többnyire ez jellemző a piacon –, 280-350 ezer forint havonta a törlesztőrészlet. Abban az esetben, ha a fuvaros haszonbérletbe veszi a járművet, a szerződés lejárta után nem lesz a sajátja, vissza kell szolgáltatnia a tulajdonosnak. A vállalkozók többsége a használt gépjármű mellett dönt, ugyanis két-hároméves korukban fele annyiba kerülnek, mint újonnan.