Todomány II.

Új elem
A todomány által eddig (nem) ismert legnehezebb elemet fedezték fel a Dead Between The Ears Egyetem Ass-Brained Tanszékén, a skóciai Blockheadben. Az új elemet átmenetileg administratiumnak nevezték el. Nincs protonja, se elektronja, ezért a rendszerbeli száma 0. Mindazonáltal van neki 1 neutronja, 75 segédneutronja, 111 alneutronja és 125 segédalneutronja. Az atomtömege tehát 312. (Figyelem, ez nem a súlya! Vagy a sólya. Vagy a sója.) Ezt a 312 parányt egy, a mezonszerű részecskéket állandóan cserélő erő, az idióda tartja össze.
Az administratium, mivel nincsenek elektronjai, semleges, közömbös, azt is mondhatnám, tunya, tesze-tosza, tedd-ki-hadd-hüljön. Kémiailag úgy lehetne leírni, hogy meggátol minden reakciót, amellyel kapcsolatba kerül. A kutatók szerint egy igen kicsiny mennyiségű administratium is napokra megbénított egy spontán reagálást, amely különben másodpercek alatt végbement volna. Az administratiumnak kb. négy év a felezési ideje, de nem bomlik el mégse. A segédneutronok, az alneutronok és a segédalneutronok helyet cserélnek. Az atom tömege még nő is az újraszerveződés nyomán.
A kutatások kimutatták, hogy az administratium a levegőben fordul elő. Bizonyos pontokon koncentrálódni képes. Pl.: kormányhivatalok, nagyvállalatok, testületek, hatóságok, igazgatóságok, egyetemek stb.
A tudósok rámutatnak, hogy az administratium bármilyen sűrűségben mérgező lehet, és akármilyen virágzó, vagy hasznot hajtó tevékenységet képes elpusztítani, ahol felhalmozódásához teret nyújtanak. Kísérletek folynak arra nézvést, hogyan lehetne az administratiumot kordában tartani, és meggátolni, hogy visszafordíthatatlan károsodást okozzon, de a tudósok nem biztatnak sok jóval.

Birkák klónozása
A világ tudóstársadalma szédülten vette tudomásul, hogy Santiago de Cuba-i tudósoknak sikerült lemásolniok egy birkát. Ez tényleg izgalmas, mondta a tudóscsoport vezetője José Papanatas professzor. Egy birka képének pontos másolatát sikerült előállítanunk, amely minden tekintetben megegyezik az eredetivel. A különbség csupán az, hogy a kép nem színes.
A Cabeza Redonda Egyetem team-je tegnapelőtt reggel állította elő a másolatot, oly módon, hogy egy birka fotográfiáját beletették egy úgynevezett másológépbe.
Egyetlen gombnyomásra több birkánk is lehet, mondta Papanatas.
A Santiago de Cuba-i tudósok péntek reggeli diadala hosszú évek kísérleteinek eredménye volt. A kubai tudósok vállvetve dolgoztak a helybéli nyomdászokkal, míg sikerült előállítaniok egy úgynevezett rajzmásolatot egy tiszta papírlapon.
Tavaly már csaknem sikerült lemásolniok egy birkát, oly módon, hogy a birkát bekenték festékkel, és nekinyomták egy hatalmas papírnak. Sajnos a kutatók képtelenek voltak annyi ideig megfékezni az állatot, míg egy tiszta másolat elkészült volna.
A birka izgett-mozgott, rugdosott, gyakran földöntötte a tintásüvegeket, bepiszkította a papírt, mielőtt a nyomást elvégezhettük volna, mondta dr. Papanatas. Félelmetes, mekkora erő van egy birkában, tette hozzá.
Az eleddig csak a kubai sci-fi írók fantáziájában létező másolás az egész országban vitát váltott ki. Kuba vezető gondolkodói azon tűnődnek, hogyan lehetne hasznosítani a sikeres kísérletet.
A másolás, ha megfelelően kezelik, sok jót tehet az országnak, jelentette ki Bobarrón profeszszor, a Tontada Egyetem párttitkára. A pártellenőrzést viszont fönn kell tartani. Például helyes, ha a turistáknak „Fényképeztesse le magát egy zebrának pingált szamárral, csak 30 peso” feliratú szórólapot sokszorosítunk, de helytelen, ha kubai állampolgárok száz példányban nyomtatnak meghívókat egy magán fiesztára.
Sok orvos hiszi, hogy a másolatok emberéletet menthetnek meg. Készíthetnek másolatot egy egészséges ember veséjéről, és azt teszik be a beteg páciens testüregébe, a rossz vese helyett, vélik az orvosok.
Rossz célra is felhasználható a szocialista todomány új eredménye, állítja Roberto Bobo író és cenzor. Például ha valaki állást keres, vagy a hatóságokhoz nyújt be kérvényeket, és ezt egyszerre ötven példányban teszi. A többi elvtárs így hátrányba kerül. És mi lesz, ha egyszer embert másolnak le? Ez bioetikai kérdés. Vagy itt van az az eset, ha valaki Machado vagy Batista, a régi diktátorok képeit másolná le. Sok kép van róluk könyvekben és újságokban. Nem tudom, mi lenne, ha ilyen képek rossz kezekbe kerülnének. És van ennél még egy veszélyesebb dolog is, ami sok álmatlan éjszakát okoz nekem: ez pedig a „nagyítás” feliratú gomb, amely más, kevésbé haladó országokban állítólag már létezik.
A félelmek ellenére a Cabeza Redonda Egyetem tudósai azt állítják, hogy emberek képeinek másolásától még messze vagyunk.
Sok gondot kell még megoldanunk ezzel a technológiával kapcsolatosan, mielőtt embereken is kipróbálnánk az eljárást, jelentette ki Papanatas professzor. Tegnap, amikor egy újabb birkát próbáltunk lemásolni, a kísérlet kudarcba fulladt, mert a papír összegyűrődött. A festékpatron cseréjére is ki kell dolgoznunk egy technológiát, emiatt kommunista szombatot tartunk. Ha a jelenlegi kifogy, évekre visszavetheti a kutatásainkat.
A kubai kormány 350 peso 40 centavo nagyságú összeget biztosít a Cabeza Redonda Egyetem másoló projektjének támogatására, amely magában foglalja a kutatók fizetését, és a papírtálca újratöltésének költségeit is.

Pokoli hőség
A thermodinamika (hőtan) professzora a következő kérdést tette föl diákjainak:
Hőtermelő, vagy hőfogyasztó-e a pokol?
A legtöbb diák a Boyle-Mariotte-törvényre, esetleg a Boyle-Mariotte-Gay-Lussac-törvényre hivatkozott. Kivéve egyet. Ő ezt írta:
Kiindulási feltételünk legyen az, hogy ha létezik lélek, akkor annak tömege is kell, hogy legyen.
Ha így van, azt kell megtudnunk, milyen arányban szállnak a lelkek a pokolra, és milyen arányban hagyják azt el? Bizton állíthatjuk, hogy ha a lélek egyszer a pokolra jutott, többé onnét nem menekülhet.
Néhány vallás azt állítja, ha nem vagy tagja az ő egyházának, lelked biztosan az ördögé. Mivel az emberek túlnyomó többsége egyszerre csak egy hitet vall, bizonyos hogy minden lélek a pokolra kerül. Még az is, aki nem akar dudás lenni.
Mivel a születési és halálozási arány a földön ismert, kimondhatjuk, hogy a pokolra jutott lelkek száma exponenciálisan növekszik.
A Boyle-törvény szerint, azért hogy a hőmérséklet és a nyomás ugyanaz maradjon a pokolban, a lelkek tömegének és mennyiségének arányszáma is állandó kell, hogy legyen.
Így, ha a pokol kisebb arányban tágul, mint amilyen arányban lelkeket fogad be, a hőmérséklet és a nyomás folyton nőni fog odabenn, míg az egész pokol el nem szabadul.
Persze, ha a pokol nagyobb arányban nő, mint a lelkek száma, a hőmérséklet és a nyomás leesik, és az egész pokol befagy.

Mennyországi meleg
Egy másik, szintén ismerős, fizika szakos diák azt számítgatta, vajon a mennyország, vagy a pokol a melegebb. Ő a Bibliához fordult segítségért:
„És a holdnak a fénye olyan lesz, mint a napnak a fénye, és a napnak a fénye hétszer nagyobb lesz, olyan, mint hét napnak napfénye…” Ézsaiás Könyve 30, 26.
Így a mennyország annyi sugárzást kap a holdtól, mint amennyit mi a naptól. Plusz hétszer hét, vagyis negyvenkilencszer annyit, mint amit a föld kap a naptól, vagyis összesen ötvenszer annyit. A fény, amit mi kapunk a holdtól 1/10.000-ed része annak, amit a naptól kapunk, vagyis elhanyagolható.
A sugárzás, amit a mennyország kap, arra a pontra melegíti fel a mennyet, ahol a sugárzás során elvesztett hő egyenlő a sugárzás által kapott meleggel. Vagyis a mennyország ötvenszer több sugárzás általi hőt veszít, mint a föld. A Stefan-Boltzman-féle sugárzásra vonatkozó törvény szerint:
(M/F)^4=50
Ebben az egyenletben az F a föld abszolút hőmérséklete 300 K fok (azaz 26.24 C fok), míg a mennyország hőmérséklete 798 K fok (azaz 525 C).
A pokol pontos hőmérséklete nem adható meg. Bár a János apostolnak a Mennyei Jelenésekről Való Könyve 21, 8. verse azt mondja:
„A gyáváknak pedig és hitetleneknek, és útálatosoknak és gyilkosoknak, és paráznáknak és bűbájosoknak, és bálványimádóknak és minden hazugoknak, azoknak része a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz, a mi a második halál.”
A kénköves (sulphur) tó biztos támpont, hőmérséklete vagy megegyezik, vagy alatta van a 444.6 C forrásfoknak.
Vagyis a mennyország kerekítve 50 C fokkal melegebb, mint a pokol. (Föltéve, ha a pokol és a mennyország zárt rendszert alkot.)
Ilyenkor mondom azt magamban csöndesen: mégse volt olyan rettenetes hiba, hogy gimnáziumi tanárom még időben eltanácsolt a magfizikusi pályáról.