Törölni kell a húsipar kettős árrendszerét

Az ősz elején adott állami segítség ellenére nem javult sem a hazai sertéságazat, sem a feldolgozóipar helyzete. A piaci szereplők szerint meg kell szüntetni a kettős árrendszert, és szigorúbban kell ellenőrizni a hazai vágóhidakat.

Kettős árrendszer alakult ki a hazai vágóállat- és sertéshúspiacon, miközben csökkentek a felvásárlási és a húsárak is, ráadásul sok a sertés is. Annak ellenére, hogy megszülettek a különböző piacszabályozó rendelkezések, nem oldódott meg az ágazat problémája – nyilatkozta lapunknak Fazekas József, a kisfeldolgozókat tömörítő Húscéh elnöke.
Szerinte az okok között megtalálható az is, hogy nem csak azok a vágóüzemek vágnak, amelyek minősítik a sertést, ezért nem csak a minősített sertéshús kerül forgalomba. Külön problémát okoz a feldolgozóknak, hogy miközben egy-két százalékos árbevétel-arányos nyereség mellett eleget tesznek az uniós előírásoknak, ilyen jövedelmezőségi viszonyok között már nem marad forrásuk a kapacitás és a műszaki színvonal emelésére.
Szakemberek szerint a kettős árrendszert is meg kell szüntetni, mert tarthatatlan, hogy az exportőrök kilónként 150 forintos támogatást kapnak, miközben a belföldre értékesítőknek nem jár ugyanez a dotáció .
Nincsenek jobb helyzetben a sertéstenyésztők sem. Tavasszal a választási kampányban a szocialisták kormányra kerülésük esetén 320–330 forintos felvásárlási árakat ígértek, ezzel szemben élősúlyban számolva jellemezően 220–230 forintos kilogrammonkénti áron tudnak túladni hízóikon a termelők, holott a sertéshús előállításának önköltsége háromszáz forint körül mozog. Hőgyes Ferenc, a Hangya Sertésértékesítő Szakági Szövetség elnöke, aki a Békés megyei Kőrösújfaluban egy százhúsz kocás sertéstelep tulajdonosa, azt tapasztalja, még ilyen alacsony áron sem veszik át a hízókat. Ebből arra következtet, hogy várhatóan tovább csökken az ár. A négy hete tartó piaci válság okát abban látja, hogy a feldolgozók most hozták be a negyedik negyedévben esedékes importjukat. A hűtőkamrákat feltöltötték olcsó nyesedékkel, amelynek egy része olyan minőségű, hogy kérdéses, egyáltalán alkalmas-e emberi fogyasztásra. A KSH első nyolc hónapi adatai alapján a sertéshús ára a kiskereskedelemben tizennyolc százalékkal csökkent, ami mérsékli a felvásárlási árat is.
A Gyula Húskombinát Rt. a legjobb minőségű, nagyüzemi sertést – élősúlyra számítva – 295 forintos alapáron veszi át, erre vagy a kompenzációs felár, vagy az áfa jön még rá – tájékoztatta lapunkat Zahorán Miklós felvásárlási főosztályvezető. A kistermelőkkel 230 forintos alapáron szerződnek. A legújabb piaci válságot Zahorán Miklós azzal magyarázza, hogy Brazília és az Amerikai Egyesült Államok olcsó sertéssel árasztja el a világpiacot. Szűkebb környezetünkben ugyanezt teszik a dánok, a lengyelek, a csehek és a hollandok. Komoly felvevőpiacnak számít Oroszország, ahonnan a brazilok áraikkal kiszorították a dánokat, és az a mennyiség, amelyet ott helyeztek volna el, most az európai piacon jelenik meg.
***
Magyar–német agrártárgyalások. Az agrár-érdekképviseletek szerepének fontosságát hangsúlyozta tegnapi budapesti tárgyalásán Németh Imre földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, valamint Gerd Sonnleitner, a Német Parasztszövetség elnöke, aki egyben a parasztszövetségek és a szövetkezeti egyesületek európai csúcsszervezetének, a COPA–COGECA főtitkára. A Német Parasztszövetség elnöke küldöttség élén kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Magyarországon. A delegáció a Magyarország EU-csatlakozásáról folytatott tárgyalások végső szakaszáról, valamint a magyar agrár- és élelmiszer-gazdaság helyzetéről tájékozódik. (MTI)