Törvényeket sért a BM tervezete?

Az egymilliárd forintot is meghaladhatja az az összeg, amelyet végkielégítésként kell kifizetni a megszűnő APEH Bűnügyi Igazgatóság „leköszönő” munkatársainak. Az adónyomozók ORFK-hoz történő áthelyezéséről szóló törvénytervezet sérti a jelenlegi rendőrségi és az adatvédelmi törvényt – tartalmazza az a lapunk birtokába került munkaanyag, amelyet Tasnádi László igazgató juttatott el a parlamenti pártok frakcióihoz.

A dokumentum szerint a pénzügyi-gazdasági bűncselekmények nyomozását sem a rendőrség, sem a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága nem végezte kellő hatékonysággal, ezért az Orbán-kormány strukturális változtatásra szánta el magát, és 1999-ben megkezdte működését a Bűnügyi Igazgatóság, amelynek tevékenységét 2002 elején az ügyészségek szinte kivétel nélkül példaként állították a többi nyomozó hatóság elé.
Az adónyomozók folyamatosan a politika és a média támadásainak kereszttüzében végezték munkájukat. Ennek ellenére a legeredményesebb nyomozó hatóság tagjaiként 2002 novemberéig csaknem 15 ezer bűncselekményre derítettek fényt, a lezárt nyomozásokban megállapított elkövetési érték meghaladta a 83 milliárd forintot, amelyből csaknem 11 milliárd forintot biztosítottak is a költségvetés számára. Az osztatlan nemzetközi elismerést kiváltó eredményeket azért tudták elérni, mert szakosított nyomozó hatóságként, talán a legmodernebb közigazgatási szervként, képesek voltak mindent alárendelni a hatékonyságnak.
A megszűnő igazgatóság jogi szakemberei úgy vélik, szemben a Belügyminisztériumban (BM) készített törvénytervezettel, munkajogi értelemben nem lehet jogutódlásról beszélni, ezért az APEH-nek más munkakört kell felajánlania az adónyomozóknak, és ha azt nem fogadják el, a közszolgálati jogviszonyt meg kell szüntetnie. Súlyos jogi problémákat is látnak, ugyanis az integrálás huszonöt jogszabály módosítását, illetve több száz BM-utasítás és rendőrségi norma felülvizsgálatát igényli. Ezek közé tartozik a kétharmados többséget igénylő rendőrségi törvény, amelynek módosítása nélkül törvényesen nem lehet a rendőrségbe beolvasztani a Bűnügyi Igazgatóságot. A belügyi tárca tervezete a titkos információgyűjtésre és az adatkezelésre vonatkozó szabályokat illetően a leendő pénzügyi nyomozókat minden eddiginél szélesebb jogosítványokkal ruházza fel, lehetővé teszi az adatbázisok összekapcsolását, amelyek adatvédelmi szempontból alkotmányos alapjogokat sértenek – tartalmazza a munkaanyag.
A szakértők szerint a rendőrségbe való beolvasztás során létrejövő vegyes felkészültségű állomány képtelen lesz hatékony választ adni a gazdasági bűnözés kihívásaira, ráadásul az eltávozó adónyomozók végkielégítése meghaladhatja az egymilliárd forintot. Úgy vélik továbbá: tartani lehet attól is, hogy az egyre öszszetettebb bűnügyek kezelését a szakértelem, illetve a megfelelő gyakorlat hiányában az új nyomozóállomány nem lesz képes kezelni. Ez növelheti a gazdasági bűncselekmények számát, és károsan hat majd az adózási morálra is.
Emlékezetes: a Bűnügyi Igazgatóság tevékenysége során több politikus, illetve ismert személyiség neve került reflektorfénybe egy-egy eljárás kapcsán.
Az adónyomozók indítottak büntetőeljárást Atyánszky György volt kisgazda képviselő ellen csődbűntett miatt. Az igazgatóság munkatársainak is komoly szerepe volt abban, hogy Szemjon Mogiljevics távozott Magyarországról.
Szintén az adónyomozók jártak el – az 1996-tól 1998-ig zavartalanul működő – Varga Tamás nevéhez kötött cégcsoport kapcsán adócsalás alapos gyanúja miatt. Varga 1992-ig a Fidesz gazdasági tanácsadója volt.
Az APEH munkatársai nyomoztak a Hit Gyülekezetéhez közel állónak vélt Észak-magyarországi Evangélium Hit és Erkölcs Kulturális Alapítvány gazdasági ügyletei miatt. Mint ismert, a Hit Gyülekezete a választásokon az MSZP és az SZDSZ támogatására szólította föl híveit.
Az adónyomozók vádemelési javaslattal zárták le a rendszerváltás óta legnagyobb kárértékű, ún. „olajügy” nyomozását. A Bűnügyi Igazgatóság eljárása szerint a tőzsdén jegyzett Synergon Rt. több mint 900 millió forintnyi fiktív számlát helyezett el könyvelésében.
Az adónyomozók által lefolytatott büntetőeljárás szerint Czeglédy Csaba, az MSZP szombathelyi önkormányzati képviselője 8,3 millió forintnyi fiktív számlát állított be a RÉBUSZ Iskolaszövetkezet könyvelésébe. Több Dunaferr-érdekeltségű cég ügyében is nyomoztak adócsalás alapos gyanúja miatt.
A nagy port felvert MSZP közeli vecsési számlagyár ügyében is az APEH-esek járnak el. Emlékezetes, hogy a kormányváltás után az ügy minden gyanúsítottját szabadlábra helyezték. Az eljárás során több mint tizenötmilliárd forint értékben kerültek elő fiktív számlák.
Szintén a bűnügyi igazgatóság munkatársai jártak el az MSZP által alapított, mára fantomizált Kime-Net Kft. ügyében, amelyben szeptemberben megszüntették a nyomzást. Lapunk közölte: a Fővárosi Főügyészség nem találta elég meggyőzőnek a megszüntető határozatot, ezért vizsgálatot indított, így nem kizárt, hogy a nyomozás folytatására utasítják immáron az ORFK Pénzügyi Nyomozó Igazgatóságának munkatársait.

Évszám Feljelentések Bűncselekmények Elkövetési Biztosított
száma száma érték (M Ft) érték (M Ft)
1999 2 836 n. a. 12 073 4 802
2000 3 828 6 182 10 942 1 559
2001 4 143 7 643 20 069 1 739
2002. okt. 31.3 995 6 930 40 183 2 858
Összesen 14 802 20 755 83 267 10 958