Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia csatlakozhat másfél év múlva, miután 2003 márciusában aláírják a felvételi nyilatkozatot, a meghívó államok törvényhozásai pedig ratifikálják a határozatot. Az újonnan meghívott országok vezetői a bejelentés után azt hangoztatták, hogy tisztában vannak a tagsággal járó felelősséggel, és nemcsak élvezői akarnak lenni a biztonságnak, hanem készek erejükhöz mérten hozzá is járulni. Ion Iliescu román államfő beszédében hangsúlyozta, hogy „ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euroatlanti térségben”. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök szintén azt emelte ki, hogy a felvétellel Szlovákia a demokratikus és stabil Európa része lett, és a biztonság legfelső fokára került.
A bővítési körből kimaradt Albániát, Horvátországot és Macedóniát a szövetség támogatásáról biztosította tagsági erőfeszítéseikben. Legfontosabb feltételül Zágrábnak a hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködést szabták. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra is tartják magukat a nyitott kapuk elvéhez.
A bővítésen túl a tagok megegyeztek a NATO képességeinek megreformálásában. Felállítják a 63 ezer fős, globálisan bevethető NATO reagáló erőt (NRF), amelynek legkésőbb 2004 októberére részlegesen bevethetőnek kell lennie. Az új kihívásoknak megfelelő szervezeti felépítést is kialakítanak, felkészülnek a terrorizmus elleni harcra, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre, és vizsgálják a közös rakétavédelem lehetőségeit.
A szövetség legfőbb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adott ki az iraki helyzettel kapcsolatban is. Ebben teljes támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának aktuális határozatát, ahhoz hasonlóan figyelmeztetve a bagdadi vezetést, hogy ha nem szereli le tömegpusztító fegyvereit, súlyos következményekkel kell számolnia.
Amikor a Medgyessy Péter vezette kormány felajánlást tett a NATO-nak, akkor azt Magyarország biztonságáért tette – hangoztatta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a tárgyalásokat követően. Megerősítette, hogy Magyarország vállalta reagáló erőinek teljes ellátását egyéni vegyvédelmi felszereléssel, a közös vegyi felderítő erőfeszítésekben való részvételt, valamint az alakulatok kommunikációs képességének fejlesztését. A kabinet ígéretet tett a légi szállító- kapacitás megteremtésére irányuló tanulmányok megkezdésére, illetve a logisztikai támogató képességek fejlesztésére a saját és szövetséges csapatok számára egyaránt. Két konkrét megállapodást is kötöttek, az egyik a légi utántöltési képesség, a másik a légi szállítóképesség megteremtésére, pótlására vonatkozik, olyan tagországokkal közösen, amelyeknek szintén van lemaradásuk a területeken. A vállalások teljesítése az elkövetkező négy évben 30 milliárd forintos kiadással jár. Lapunk kérdésére a miniszter jelezte: az új képességek megteremtésének, fenntarthatóságának finanszírozása érdekében a védelmi felülvizsgálat során döntés születhet a hagyományos területvédelemben használható fegyvernemek sorsáról is. Egy ilyen döntés beilleszkedne az aktuális NATO-trendekbe.
Medgyessy Péter miniszterelnök az Észak-atlanti Tanács ülésén mondott beszédében kijelentette: 2003-ban 20 százalékkal nőnek a védelmi kiadások, 2006-ra pedig megtörténik a professzionális haderőre való átállás és egyben specializálódni fog a honvédség. Kormánya készségét fejezte ki a szövetség euroatlanti rakétavédelmi programjában való részvételre, amelyet az Egyesült Államok indítványoz. Készek vagyunk az afganisztáni stabilizációs erőbe katonákat küldeni, fenntartjuk jelenlétünket a Balkánon, és folytatjuk az egymillió amerikai dollár értékű humanitárius segítség leszállítását Afganisztánba – mondta Medgyessy, hozzátéve, hogy segítséget nyújtunk az afganisztáni és a grúz fegyveres erők felszerelésében, valamint kiterjesztjük a budapesti Nemzetközi Bűnüldözési Akadémián (ILEA) folytatott terroristaellenes képzést. A miniszterelnök a tegnapi nap folyamán kétoldalú megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral, akivel elsősorban az Európai Unió bővítésének még függőben lévő kérdéseit tekintették át.
Információink szerint a romániai Constantában vesztegel még az Afganisztánnak szánt magyar segélyszállítmány. Noha a szövetségesek, elsősorban az Egyesült Államok korábban üdvözölte a felajánlással kapcsolatos magyar döntést, a továbbítás elhúzódása éppen azokra a hiányosságokra világít rá, amelyekről a NATO tárgyalt szállítási képességeinek javításával kapcsolatban.
*
A kormány meggyőződése szerint az ország biztonságának megerősítésében és a szövetségesi szerepvállalás kérdéseiben minél szélesebb nemzeti és politikai egyetértésre van szükség, ezért Kovács László és Juhász Ferenc vasárnapra egyeztetésre hívta a négy parlamenti párt és képviselőcsoportjaik vezetőit – áll Gál J. Zoltán tegnapi közleményében. A kormányszóvivő közlése szerint a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter a megbeszélésen beszámol a prágai NATO-csúcsról, a tárgyalások eredményeiről.
Riport az 5., vezércikk a 7. oldalon
Kapu Tibor édesanyja nyilatkozott a fia hazatéréséről + videó
