Tovább bővül a NATO

2004 májusában hét új tagországgal bővül a NATO – jelentették be tegnap a szövetség prágai csúcstalálkozóján. Magyarország a következő négy évben 30 milliárd forintot költ új vállalásai teljesítésére. A kormány négypárti egyeztetést kezdeményezett, a Fidesz üdvözölte a bővítésről hozott döntést, de a kormány felajánlásait túlzottnak tartja.

2002. 11. 21. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Szlovénia csatlakozhat másfél év múlva, miután 2003 márciusában aláírják a felvételi nyilatkozatot, a meghívó államok törvényhozásai pedig ratifikálják a határozatot. Az újonnan meghívott országok vezetői a bejelentés után azt hangoztatták, hogy tisztában vannak a tagsággal járó felelősséggel, és nemcsak élvezői akarnak lenni a biztonságnak, hanem készek erejükhöz mérten hozzá is járulni. Ion Iliescu román államfő beszédében hangsúlyozta, hogy „ez a történelmi pillanat teljes és gyökeres szakítást jelent a múlttal, s Románia véglegesen lehorgonyzott az euroatlanti térségben”. Mikulás Dzurinda szlovák miniszterelnök szintén azt emelte ki, hogy a felvétellel Szlovákia a demokratikus és stabil Európa része lett, és a biztonság legfelső fokára került.
A bővítési körből kimaradt Albániát, Horvátországot és Macedóniát a szövetség támogatásáról biztosította tagsági erőfeszítéseikben. Legfontosabb feltételül Zágrábnak a hágai törvényszékkel való maradéktalan együttműködést szabták. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy továbbra is tartják magukat a nyitott kapuk elvéhez.
A bővítésen túl a tagok megegyeztek a NATO képességeinek megreformálásában. Felállítják a 63 ezer fős, globálisan bevethető NATO reagáló erőt (NRF), amelynek legkésőbb 2004 októberére részlegesen bevethetőnek kell lennie. Az új kihívásoknak megfelelő szervezeti felépítést is kialakítanak, felkészülnek a terrorizmus elleni harcra, a tömegpusztító fegyverek elleni védelemre, és vizsgálják a közös rakétavédelem lehetőségeit.
A szövetség legfőbb döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács nyilatkozatot adott ki az iraki helyzettel kapcsolatban is. Ebben teljes támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának aktuális határozatát, ahhoz hasonlóan figyelmeztetve a bagdadi vezetést, hogy ha nem szereli le tömegpusztító fegyvereit, súlyos következményekkel kell számolnia.
Amikor a Medgyessy Péter vezette kormány felajánlást tett a NATO-nak, akkor azt Magyarország biztonságáért tette – hangoztatta Juhász Ferenc honvédelmi miniszter a tárgyalásokat követően. Megerősítette, hogy Magyarország vállalta reagáló erőinek teljes ellátását egyéni vegyvédelmi felszereléssel, a közös vegyi felderítő erőfeszítésekben való részvételt, valamint az alakulatok kommunikációs képességének fejlesztését. A kabinet ígéretet tett a légi szállító- kapacitás megteremtésére irányuló tanulmányok megkezdésére, illetve a logisztikai támogató képességek fejlesztésére a saját és szövetséges csapatok számára egyaránt. Két konkrét megállapodást is kötöttek, az egyik a légi utántöltési képesség, a másik a légi szállítóképesség megteremtésére, pótlására vonatkozik, olyan tagországokkal közösen, amelyeknek szintén van lemaradásuk a területeken. A vállalások teljesítése az elkövetkező négy évben 30 milliárd forintos kiadással jár. Lapunk kérdésére a miniszter jelezte: az új képességek megteremtésének, fenntarthatóságának finanszírozása érdekében a védelmi felülvizsgálat során döntés születhet a hagyományos területvédelemben használható fegyvernemek sorsáról is. Egy ilyen döntés beilleszkedne az aktuális NATO-trendekbe.
Medgyessy Péter miniszterelnök az Észak-atlanti Tanács ülésén mondott beszédében kijelentette: 2003-ban 20 százalékkal nőnek a védelmi kiadások, 2006-ra pedig megtörténik a professzionális haderőre való átállás és egyben specializálódni fog a honvédség. Kormánya készségét fejezte ki a szövetség euroatlanti rakétavédelmi programjában való részvételre, amelyet az Egyesült Államok indítványoz. Készek vagyunk az afganisztáni stabilizációs erőbe katonákat küldeni, fenntartjuk jelenlétünket a Balkánon, és folytatjuk az egymillió amerikai dollár értékű humanitárius segítség leszállítását Afganisztánba – mondta Medgyessy, hozzátéve, hogy segítséget nyújtunk az afganisztáni és a grúz fegyveres erők felszerelésében, valamint kiterjesztjük a budapesti Nemzetközi Bűnüldözési Akadémián (ILEA) folytatott terroristaellenes képzést. A miniszterelnök a tegnapi nap folyamán kétoldalú megbeszélést folytatott Gerhard Schröder német kancellárral, akivel elsősorban az Európai Unió bővítésének még függőben lévő kérdéseit tekintették át.
Információink szerint a romániai Constantában vesztegel még az Afganisztánnak szánt magyar segélyszállítmány. Noha a szövetségesek, elsősorban az Egyesült Államok korábban üdvözölte a felajánlással kapcsolatos magyar döntést, a továbbítás elhúzódása éppen azokra a hiányosságokra világít rá, amelyekről a NATO tárgyalt szállítási képességeinek javításával kapcsolatban.
*
A kormány meggyőződése szerint az ország biztonságának megerősítésében és a szövetségesi szerepvállalás kérdéseiben minél szélesebb nemzeti és politikai egyetértésre van szükség, ezért Kovács László és Juhász Ferenc vasárnapra egyeztetésre hívta a négy parlamenti párt és képviselőcsoportjaik vezetőit – áll Gál J. Zoltán tegnapi közleményében. A kormányszóvivő közlése szerint a külügyminiszter és a honvédelmi miniszter a megbeszélésen beszámol a prágai NATO-csúcsról, a tárgyalások eredményeiről.

Riport az 5., vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.