Egymilliárd eurós, „likviditási gondokat enyhítő” alapot javasol létrehozni a dán EU-elnökség a bővítés első évére a leendő új tagországok számára. A tétel a költségvetési mérleg enyhítését célzó esetleges visszatérítésen felül kerülne kifizetésre, és kevésbé hangoztatott célja, hogy az első évi közvetlen agrárkifizetések nemzeti megfinanszírozásához nyújtson támogatást, írja a Bruxinfo. A Financial Times további részleteket közölve úgy tudja, az új tagok arra is lehetőséget kapnának, hogy az agrártámogatásokat a csatlakozás után három évig saját költségvetésükből növeljék, de legfeljebb a jelenlegi tagországok gazdáinak járó összegek 40 százalékára. A csomagterv külön alapokat irányoz elő a határvédelmi rendszerek javítására és a nukleáris létesítmények biztonságának erősítésére. A tervezet kilátásba helyezi a tízéves átmenet lerövidítését is, azaz annak az időszaknak a megkurtítását, amelynek végén a csatlakozásra váró országok termelőit egyenrangúként kezelnék.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung ugyanakkor úgy tudja, hogy az EU-nagykövetek tanácskozásán Németország és néhány más tagország a kompromisszumnak nevezett ajánlatot „túl nagyvonalúnak” minősítette és elutasította. Másrészt a csatlakozni kívánó országok diplomatái a tervezetet teljességgel elégtelennek minősítették. Ily módon az EU és a tagjelöltek között folyó pénzügyi tárgyalások, kevéssel a december közepére tervezett koppenhágai bővítési csúcs előtt, veszélyes szakaszba kerültek.
A Fradi ifjú titánját egész Európa képtelen felülmúlni
