Új kihívások előtt

Tíz évvel ezelőtt, a Szovjetunió szétesése után amerikai „szakértők” azon tűnődtek, vajon szükség van-e a NATO további fennmaradására. Ezzel szemben a szövetség ma nemcsak létezik, de befolyását kiterjeszti egy új területre, a posztszovjet térségre is. A balti államok várható csatlakozása valójában a hidegháború végleges eltemetését szimbolizálja. Nem lehet azt mondani, hogy a mai orosz vezetés elégedett lenne ezzel a megoldással – Putyin nem is vesz részt a prágai csúcson –, a volt szovjet köztársaságok tagsága ugyanis még ma is nehezen fogadható el számára.
A csúcs igazi tétje, mennyire képes alkalmazkodni a NATO a világ új kihívásaihoz, legfőképpen a nemzetközi terrorizmus elleni harchoz. Az amerikai elnök az iraki helyzetet és a terrorizmus elleni harcot hangsúlyozza. A csúcs központi eseménye természetesen az új tagok felvétele. Nyilvánvaló, hogy közülük többen, így Románia vagy Bulgária még nem képesek teljesíteni a szövetség katonai követelményeit, földrajzi fekvésük és fekete-tengeri kikötőik azonban megfelelő alapot adnak a tagságra. Egy másik kérdés az új török kormány jövőbeli politikájával kapcsolatban merül fel. Az iszlám befolyás növekedése ugyanis kérdésessé teszi Törökország hozzájárulását egy Irak-ellenes amerikai akcióhoz. Az is elgondolkodtató, mit tervez Ankara a jövőben a NATO-együttműködést illetően. Az elmúlt években az amerikai katonai technológia és felkészültség alaposan felülmúlta az európai NATO-tagok anyagi lehetőségeit. A kérdés ma az, valójában szüksége van-e Amerikának a NATO-ra a terrorizmus és más kihívások leküzdésében. Ha ugyanis a NATO nem tudja magát korszerűsíteni és nem lesz képes felnőni a jelenlegi veszélyekhez, akkor rövidesen nem lesz szükség rá. A mostani csúcs azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a szövetség lépést tarthasson a mai problémákkal.

A szerző amerikai külügyi szakértő