Újabb forduló az EU-ról

Ma újabb, négypárti egyeztetést tartanak a parlamenti pártok a Magyarország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosításról. Úgy tudjuk, hogy az ellenzék és a kormánypártok egyaránt hajlanak a kompromisszumos megoldásra, bár a tegnap estig benyújtott módosító indítványok alapján továbbra is fennállnak az eddigi nézetkülönbségek. Ezek elsősorban az ország szuverenitásával összefüggő kérdéskört érintik, amelynek kapcsán a Fidesz azt szeretné, hogy az alkotmány szövegében az EU-val történő közös joggyakorlás szerepeljen. Salamon László (Fidesz) egyik módosító javaslatának indoklásában az olvasható: a közösségi jognak a magyar joggal szembeni elsőbbségét az alkotmányban deklarálni azt jelentené, hogy a közösségi jogot az alkotmány fölé helyeznénk. Ezt idáig csak Írország és Görögország tette meg, a tagállamok többsége vitatja a közösségi jog „felsőbbségét”. A Fideszhez képest árnyaltabb az MDF álláspontja, amely szerint ugyan az alkotmány egyes passzusai nem rendelhetők alá az uniós jognak, míg a többi esetében ez megengedhető. A népszavazás kérdésében viszont közeledhet a kormány és az ellenzék álláspontja, ugyanis úgy tudjuk, a Fidesznek is elfogadható lenne az a megoldás, hogy a csatlakozási szerződés Európai Parlament általi jóváhagyása után rendezzék meg a referendumot. Ez március végére, illetve április elejére várható, és a szerződés szövege a továbbiakban már nem változhat meg. Nézetkülönbség van még a kormány és a parlament feladatmegosztásában is.
***
A MIÉP felvilágosító körúton. Az európai uniós csatlakozás felté-teleinek megismertetése végett felvilágosító előadásokat tart országszerte a MIÉP – ezt Csurka István jelentette be tegnap. A pártelnök elmondta, hogy a MIÉP, a Magyar Út Körök Mozgalom, valamint a Bocskai István Szabadegyetem által szervezett négy tájékoztató csoport gazdasági szakemberekből, politikusokból és az előadások alkalmával fellépő művészekből áll majd. Az előadók között nemcsak MIÉP-esek lesznek, abban azonban mind egyetértenek, hogy a feltétel nélküli csatlakozás súlyos következményekkel járhat a nemzetre nézve. Csurka István elsősorban a földkérdés megismertetésének fontosságát és a „nemzetre rázuhanó újabb vasfüggöny” veszélyét emelte ki, amely a schengeni határok lezárásával a határon túli magyarság elszigetelődését okozhatja. A felvilágosító előadásokkal a négy csoport igyekszik kiegyenlíteni a kormány és az ellenzék egyesített roadshow-jának a csatlakozás elfogadására irányuló egyoldalú rábeszélését – mondta a MIÉP elnöke. Csurka szólt arról is, hogy a nemzetellenes elit és pénzoligarchia hazánkat ismét csalinak, feltétel nélkül csatlakozó, mindent elfogadó országnak akarja használni. A pártelnök elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy a csatlakozás kérdéseit, következményeit minden állampolgár hitelesen megismerje és alaposan átgondolja. (P. G.)