Újabb magyart avatnak boldoggá

A Vatikánban nyilvánosságra hozták, hogy a szegények orvosaként is emlegetett Batthyány-Strattmann Lászlót a római Szent Péter-bazilikában 2003. március 23-án avatják boldoggá.
A szentté avatást megelőző lépés a boldoggá avatás, amelynek az egyik előfeltétele a csoda. A boldoggá avatási eljárás megindításának másik előfeltétele a szentnek kijáró tisztelet, amely a hívek körében már az eljárás megkezdése előtt létezik. Az adott egyházmegye püspöke ez utóbbi alapján indíthatja el hivatalosan az eljárást. Neki kell biztosítani a megfelelő jogi hátteret és megerősítenie a postulátort, akinek a lehető legaprólékosabban fel kell térképeznie az illető személy életét. Ezzel egy történelmi és egy teológiai bizottságnak is foglalkoznia kell. Az elsőhöz tartozó szakértők feladata, hogy felvázolják azt az egyháztörténeti és historikus keretet, amelyben a szentként tisztelt jelölt élt. A második csapatnak pedig azt kell vizsgálnia, hogy az illető az élete során tett-e olyan dolgot, ami összeegyeztethetetlen az egyház tanításával. Jelentésüket úgy kell elkészíteniük, mintha egy állami bíróság számára készítenének szakértői nyilatkozatot.
A rendszerváltoztatás után a magyarság köréből a szentatya most negyedikként Batthyány-Strattmann Lászlót fogja boldoggá avatni. Előtte Apor Vilmos győri püspök, Romzsa Tódor munkácsi görög katolikus püspök, valamint a kassai vértanúk életszentségét ismerte el a pápa hasonló módon. A szenttéavatási kongregáció illetékes testülete tavaly május 7-én tárgyalt arról a csodás gyógyulásról, amely 1989-ben Magyarországon, Batthyány-Strattmann László égi közbenjárására történt. Az eset egyházmegyei kivizsgálása 1995-ben és 1996-ban történt. A boldoggá avatási eljárás utolsó állomását jelentő tavalyi tanácskozáson elfogadták az egyházmegyében készült állásfoglalást, és arra a következtetésre jutottak, hogy Batthyány égi közbenjárására adta meg Isten a gyors, teljes és tartós gyógyulást. A döntésről a kongregáció titkára értesítette II. János Pál pápát, aki elrendelte a csodás esetről szóló dekrétum közzétételét, amelyet a jelenlétében, tavaly július 5-én hirdettek ki. A szenttéavatási kongregáció előtt van Mindszenty József hercegprímás, az erdélyi Márton Áron püspök, valamint két partiumi vértanú püspök, Bogdánffy Szilárd, és Scheffler János ügye. E két, nálunk kevésbé ismert partiumi püspök a II. világháborút követő román kommunista diktatúra áldozata volt. A románok ugyanis a világháború után az egyházat el akarták szakítani Rómától, és kínai mintára nemzetegyházat szerettek volna létrehozni. A két püspök azonban nem vállalta, hogy egy pápa nélküli nemzetegyház feje legyen. Mellettük Salkaházi Sára szociális testvér, illetve Marcell atya ügye is a kongregáció döntésére vár.