Uniós jog a magyar alkotmány felett?

Eltérően ítéli meg a két ellenzéki párt az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás kapcsán a szuverenitás kérdéskörét. Az MDF ugyanis nem ellenzi a kormány előterjesztésének azon részét, hogy az állam szuverenitásából fakadó, az alaptörvényben rögzített hatásköreinek gyakorlását átengedi az uniónak, az MDF azt javasolja, hogy ez alól az alkotmány egyes passzusai jelentsenek kivételt. A Fidesz álláspontja ezzel szemben az, hogy az alkotmányban „a jogok közös gyakorlása” kitétel szerepeljen. Ennek azért van jelentősége, mert a kormány javaslata úgy értelmezhető, hogy az uniós jogot a magyar jogrendszer fölé helyeznék. A Fidesz szerint erre nincs szükség, az EU sem szabott ilyen feltételt.
Fideszes és MDF-es képviselők két módosító javaslatban is szorgalmazzák, hogy változtassák meg az uniós csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítás címét. Braun Márton (Fidesz) és Kelemen András (MDF) közös indítványban szorgalmazza, hogy a sztálini időkre emlékeztető 1949. évi XX. törvény helyett a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóljon a módosítás. Horváth János fideszes honatya a címet hasonló indokkal úgy változtatná meg, hogy abban szerepeljen az 1946. évi I. törvény, amely a politikus szerint a mai napig időszerű, az alapvető alkotmányos és emberi jogi kérdéseket az európai követelményeknek megfelelően felsoroló alaptörvény.
Tartalmi módosítást jelentene a mezőgazdasággal kapcsolatos, szintén Horváth János által benyújtott javaslat. Eszerint az alkotmányban rögzítenék, hogy „a termőföld művelésében előnyben részesül az a kis- és középméretű családi gazdaság, amelyben a hektáronkénti termékhozam optimális, és amely előmozdítja a földnek a népességeltartó képességét”.