Utolsó esély az ENSZ-től Iraknak

Egyhangúlag elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap az Irak lefegyverzéséről beterjesztett határozati javaslatot, amely az 1441-es számot kapta. Még a testület egyetlen arab tagja, Szíria is igennel szavazott, holott korábban a voksolás elhalasztását indítványozta. George W. Bush amerikai elnök a szavazást követően arra figyelmeztette Bagdadot, hogy „a legkomolyabb következményekkel” kell szembenéznie, ha nem tesz eleget az ENSZ-határozatnak.

Mint mondta: Szaddám Huszeinnek haladéktalanul le kell szerelnie az iraki tömegpusztító fegyvereket, anélkül, hogy megkísérelne tárgyalásokba bocsátkozni arról, milyen feltételek mellett térhetnek vissza a fegyverzetellenőrök a közel-keleti országba.
Általában világszerte üdvözölték a BT döntését, az arab államok pedig – az Arab Liga nyilatkozata szerint – tiszteletben tartják a határozatot. A határozat értelmében a bagdadi vezetésnek hét nappal a tervezet elfogadása után jeleznie kell, hogy elfogadja az abban foglaltakat és a továbbiakban együttműködik a fegyverzetellenőrökkel. Az ENSZ által delegált szakembereknek 45 nap múltán meg kell kezdeniük a munkát. Az ellenőrök minden korlátozás nélkül bejuthatnak az általuk kijelölt bármely területre, ha pedig munkájukban korlátozzák őket, akkor azt jelenteniük kell a BT-nek. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tegnap bejelentette, hogy november 18. körül húsz szakértőből álló csoport indul Bagdadba. A határozat leszögezi azt is: Iraknak harminc napja van arra, hogy teljes és részletes leírást adjon vegyi, biológiai, nukleáris, valamint a ballisztikus rakétákkal kapcsolatos programjáról. A dokumentum szerint Bagdad kap egy utolsó esélyt arra, hogy teljesítse a leszerelés ügyében vállalt kötelezettségeit.

Félelem a Scudoktól. A CIA szakértői szerint Irak még mindig birtokában van legalább két tucat SS–20-as Scud típusú rakétának, amelyeket egy amerikai támadás esetén mind Izrael, mind pedig a közeli amerikai támaszpontok ellen bevethet. Amint a CNN hírtelevízióban egy katonai szakértő közölte, a Pentagonnak nincsenek biztos információi a rakéták állapotáról. A fegyverek több mint tízévesek és kérdéses, hogy az iraki rakétatechnikusok mennyire „gondozták” őket az 1991-es Öböl-háború óta. A Pentagon megígérte, hogy a háború kezdete előtt specialistái felderítik a Scudokat, és megsemmisítik őket. Ilyen tervek azonban már 1991-ben is voltak. Ekkor a Bravo 2-0 kódjelű brit SAS-alakulat volt megbízva ezzel a feladattal, ám az alakulatot felfedezték és elfogták. Német források szerint izraeli felderítők saját akcióban is megpróbálják kideríteni a rakéták állásait. (G. S.)