Sokszor azt tapasztaljuk, hogy a gazdasági kormányzat nem eléggé hatékonyan képviseli a hazai vállalatok érdekeit, ezt a tevékenységet a fejlett európai országokban, sőt az Egyesült Államok esetében is lényegesen profibban valósítják meg. A külföldi kormányok képviselői, a diplomaták eredményesebben lobbiznak saját vállalkozásaikért még a magyar illetékeseknél is – mondta Miklósy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségének tagja tegnap, a magyar tulajdonú nagyvállalkozások versenyképességéről szóló konferencián. Mint jelezte: az uniós országokban a szigorú közbeszerzési törvények ellenére is jóval nagyobb arányban nyernek a pályázatokon a hazai cégek, mint Magyarországon. Nehezíti az egyébként is tőkeszegény hazai vállalatok versenyképességét, hogy az uniós pénzügyi alapok pályázatai jelentős saját forrást kívánnak meg, ezért szükség lenne nagyobb állami szerepvállalásra, akár garanciavállalásra vagy egyéb támogatási formára.
Bod Péter Ákos, a Közgazdaságtudományi Egyetem tanára a konferencián kiemelte, hogy a magyar tulajdonú cégek többek között a termelékenységben vannak lemaradva, de gondot jelent a forráshiány is. Az uniós csatlakozásig hátralévő időben a lehető legjobban ki kell használni azokat a lehetőségeket, amelyekkel támogatni lehet a hazai kis- és közepes vállalatokat is, mert a nemzetközi gyakorlat elismeri, hogy szükség esetén támogatóan megkülönböztethessék ezt a kört. Bod Péter Ákos szerint az Orbán-kormány hangsúlyosan gazdaságpolitikai céljai közé emelte, hogy megerősíti a hazai tulajdont, az EU-ba való belépés versenyképességi esélyeire hivatkozva. Ezzel együtt a konjunktúraélénkítés eszközeként vette számításba a fejlesztéspolitikát, ennek részeként az autópálya-építést, az iparipark-támogatást és a Széchenyi-terv pályázati lehetőségeit.
Puzsér Róbert
Szepesfalvy: A Tisza és Vitézy Dávid a kocsmalobbisták mellé állt a lakosokkal szemben
