Washington és Kijev kapcsolata holtponton

Kolcsug-ügyben Kijev már azt megelőzően az ENSZ BT-hez fordult, hogy bevárta volna az amerikai–brit szakértői csoport helyszíni vizsgálatainak eredményeit. Miközben Washington szerint nem lenne értelme egy újabb vizsgálatnak, addig Kijev továbbra is ragaszkodik annak megejtéséhez – abban reménykedve, hogy az amerikaiakkal támadt vitájában az ENSZ szakértői vállalják magukra a döntőbíró szerepét.

Kétségtelen, hogy mára az ukrán–amerikai párbeszéd zsákutcába jutott, legalábbis legfelső szinten. Washington ugyanis egyszerűen nem akar Leonyid Kucsma államfővel szóba állni, ám ennek konkrét okát nem nevezi meg. Az ezzel összefüggő találgatásokra, illetve kérdésekre a Kolcsug-ügyben vizsgálódó amerikai–brit szakértői csoportnak kellett volna választ adni, ám ez nem történt meg. Ukrajnának mindössze azt rótták fel, hogy nem volt eléggé nyitott és készséges a szakértők tevékenységét illetően, és újabb hét kérdést tettek fel Kijevnek, hangsúlyozva, hogy az azokra adandó kimerítő és őszinte válaszok sokat segíthetnek az igazság kiderítésében.
A néhány napig az ukrán fővárosban tüsténkedő amerikai külügymininiszter-helyettes, korábbi kijevi nagykövet, Steven Paifer is beismerte, hogy Washingtonnak változatlanul nincsenek konkrét tényei arra vonatkozólag, hogy az ENSZ-embargó megszegésével Kijev titokban Kolcsug-radarrendszert adott el Iraknak. Felrótta viszont a „teljes nyitottság hiányát” az amerikai–brit szakértők munkájával kapcsolatban. Ezt viszont Viktor Medvedcsuk, az elnöki adminisztráció vezetője határozottan visszautasította. Kijevi sajtóértekezletén Medvedcsuk „inkorrektnek és megalapozatlannak” nevezte a Kijevnek címzett vádakat, hangsúlyozva: Ukrajna változatlanul kész együttműködni a jövőben is mind az Egyesült Államokkal és a NATO-országokkal, mind a nemzetközi szakértőkkel, feltéve, ha tiszteletben tartják az ország szuverenitását és nemzeti érdekeit.
Ettől függetlenül botorság lenne egy ideig a párbeszéd felújításában reménykedni. A patthelyzet feloldásához ugyanis elemzők szerint vagy konkrét tényekre, vagy pedig olyan tárgyalópartnerek bevetésére lenne szükség. – A helyzet ugyanis nem feloldhatatlan, hiszen miniszteri szinten változatlanul folyik a párbeszéd Washington és Kijev között – szögezte le a nyugat-ukrajnai Lembergben tartózkodó amerikai nagykövet, Carlos Pascual. A diplomata szerint Ukrajna számára most különösen fontos, hogy részt vegyen a prágai NATO-csúcson, amelyen az észak-atlanti szervezettel való további együttműködés terve mellett megkapja azokat az elképzeléseket is, amelyek politikai, gazdasági és katonai reformja továbbvitelére vonatkoznak. Kijev azonban egyelőre még nem döntött, hogy milyen szinten, illetve egyáltalán képviselteti-e magát a prágai találkozón.