Zavar a lakástámogatásoknál

Várhatóan mégsem tiltja meg a kormány a második vagy további befektetési célú lakásvásárlásokra szóló, hatszázalékos lakáshitel felvételét, sőt esetleg a nagyméretű lakás kedvezményes finanszírozását sem. Bár bevezetnék az önkormányzatok, jogi személyek jelzáloghitelezését, a költségvetés részszámaiból az tűnik ki: jövőre várhatóan reálértéken nem jut több lakástámogatásra.

Várhatóan mégsem születik meg – a nagyobbik kormánypárt javaslata ellenére – az a korlátozás, amely egy személy számára kizárná a második vagy további lakások vételére szóló kedvezményes (maximum hatszázalékos) jelzálogalapú állami támogatás nyújtását – tudta meg lapunk. Ahogy egy közigazgatási szakember kérdésünkre fogalmazott: a szigorítás jogtechnikailag keresztülvihető, de a gyakorlatban megvalósíthatatlan. Ez arra utal: a lakáspolitikai vezetés is felismerte, hogy a befektetési célú második-harmadik otthont a változtatás nyomán a rokoni vagy baráti körrel vetetnék meg az érintettek.
Nem kizárt, hogy hasonló sorsra jut az a szigorítási elképzelés is, amely bizonyos méretűnél nagyobb – nyilvánvalóan a méltányos lakásigény paraméterei alapján meghatározandó – otthon megvétele, építése esetén szintén kizárná a hatszázalékos jelzálogkölcsön felvételét – tudtuk meg. Egy másik, még szintén felmerült – s nem elvetett – ötlet azt célozza: az új otthonokra szóló „szupekedvezményes” hitel mellett a használt lakás megszerzésére szolgáló általános kamattámogatú jelzálogkölcsönben is csak azok részesülhessenek, akiknek ez lesz az első lakásuk.
A belügyminiszter mellett működő lakásügyi tanácsadó testületnél kérdésünkre megerősítették azt a hírt, amely szerint 2003. január 1-jétől önkormányzatok és jogi személyek is igényelhetnének jelzáloglevelekkel fedezett lakáskölcsönt. A testület reményei szerint a települések – ha forgalomképes ingatlant tudnának felajánlani a hitelező bankoknak – ebből a forrásból fedeznék a nyílászárók cseréjére, hőszigetelésre vonatkozó rájuk eső költségeket. (Ez azt jelenti: jövőre mégis folytatódna a Széchenyi-terv azon alprogramja, amely egyharmad-egyharmad hozzájárulással állami, önkormányzati és saját erős finanszírozásból oldaná meg a felújításokat).
Más hírek szerint viszont kormányrendelet formájában leghamarabb jövő év januárjában ölthetnének testet a lakástámogatási rendszer módosításáról szóló elemek. Állami szakemberek magyarázata szerint mindez nem jelent késést, hiszen a lakásfejlesztések „szezonja” csak április-májustól indul el. A 2003. évi költségvetés tervezete azonban sejtetni engedi: a jövő évi lakástámogatási források aligha engedik a kedvezmények bármilyen bővítését. Úgy tudjuk, a Pénzügyminisztérium (PM) fejezetében az idei 65 milliárd forinttal szemben mintegy 80 milliárd forint áll rendelkezésre majd lakástámogatásokra. Ezen belül a lakáskölcsönök kiegészítő kamattámogatására az idei 14 milliárddal szemben 20 milliárd, a jelzáloglevelek általános kamattámogatására pedig a mostani hétmilliárd helyett 14 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
Csakhogy – mint állami szakemberek rámutattak – a többlet jó részét „elviszik” az idén december 1-jétől várhatóan megnövő úgynevezett szocpol-kiadások, illetve az, hogy immár az előző években megnőtt hazai jelzálogkölcsön-állományhoz kell állami támogatást adni. Igaz, az viszont elképzelhető, hogy az esetleges lakáspolitikai többletpénzeket a PM helyett a (témában szintén érintett) belügyi vagy gazdasági tárcák fejezeteiben tüntetik fel. Ráadásul a PM-keret is túlléphető, úgynevezett nyitott előirányzat.
Nem az idei, de a következő évi állami finanszírozást könnyítheti, hogy – jelzálogbanki vélekedések szerint – jövőre nem ismétlődik meg a kiegészítő kamattámogatásos hitelek 2001. évi és az általános támogatású jelzálogkölcsönök idei boomja. Bár egyesek korábban 2003-ra 4-500 milliárdos új kihelyezést jósoltak, a lakossági reáljövedelmek bővülésének megakadásával ez aligha tartható.