Kapu Tibor továbbá foglalkozott a HUN-REN-BME Morfodinamika Kutatócsoport alkalmazott matematikusainak 2024-es felfedezésével, a lágy cellákkal. Ennek a különleges, sarkok nélkül a háromdimenziós teret kitölteni képes téridomcsaládnak egy nevezetesen szimmetrikus tagját vitte magával a világűrbe a kutatóűrhajós, hogy két, csak súlytalanságban elvégezhető demonstrációval hívja fel a figyelmet az alakzat fontos és szemléletes jellemzőire. Egyrészt a lágy cella formájában víztesteket hozott létre, kihasználva, hogy az elméleti konstrukció ún. minimálfelületekre vezet; másrészt több lágy cellából összefüggő alakzatot épített, demonstrálva, hogy ezek a téridomok egymásba szokatlan módon, igen stabilan kapaszkodnak.
Domokos Gábor, a kutatócsoport vezetője és a lágy cellák egyik feltalálója lenyűgöző látványnak nevezte a leérkező képeket, és bízik benne, ezek a felvételek olyan szellemi szikrát vetnek valahol a világban, ami ennek a nagyon friss elméleti vívmánynak a közvetlen hasznosulásához vezet akár a közeljövőben.
A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont kristálykémiai szakemberei, a HUNOR (Hungarian to Orbit) Programmal és a központi japán űripari vállalattal, a JAMSS-szel együttműködésben egy hónapon át új szerves vegyületből növesztettek egykristályokat a Nemzetközi Űrállomáson (a korábbi SpaceX CRS-32 rakományszállító küldetéssel, a Kirara-6 részeként). Súlytalansági körülmények között rendezettebb és ezért jobban vizsgálható kristályszerkezetek érhetőek el, mint bármelyik földi laboratóriumban.
A sikeres kísérlet új kapukat nyithat meg a kémiai kutatásban és a vegyipari alkalmazásban, mivel ez az első hidrogénhíd-kötéssel felépülő vázszerkezet, amit valaha súlytalanságban kristályosítottak. A hidrogénhíd a korábban alkalmazott vázkötéseknél gyengébb kölcsönhatás, ezért a kristály sérülékenyebb, de cserébe a felhasználás során kisebb energiabefektetéssel vihetők végbe kémiai folyamatok, valamint a kísérlet elméleti megalapozást is szolgáltat a jövő kutatásaihoz.
A szerkezet pontos feltérképezését Bombicz Petra és kutatócsoportja végzi az űrállomásról a rázkódás ellenére épségben visszatért kristályon. A rekonstrukcióhoz az angliai Diamond Light Source sugárforrásnál gyűjtöttek mérési adatokat a napokban. A tudományos közösség nem csak ennek, az első hidrogénkötéses vázszerkezetnek, hanem a budapesti kutatóintézetben a létrehozásához kidolgozott új, gőzabszorpciós eljárásnak a publikációját is élénk érdeklődéssel várja.
Borítókép: Kapu Tibor a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!