Zelenszkij támad, Brüsszel nem áll ki az EU-s tagországok érdekében

Az ukrán hadsereg az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokkal most olyan eszközhöz nyúlt, amit korábban az ukrán elnök „cinikus terrortámadásnak” nevezett. Bendarzsevszkij Anton szerint ez tudatos ukrán stratégia, amely azonban a Barátság kőolajvezeték célbavételével Magyarország és Szlovákia energiabiztonságát is fenyegeti. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója arra figyelmeztetett, hogy ezzel Zelenszkij korábbi ígéreteit szeghette meg, ami ha folytatódik, ellátási gondokat is okozhat őszre. Az Európai Bizottság és Washington egyelőre nem léptek fel a támadások ellen.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Fotó: Ludovic Marin Forrás: AFP

Magyarország 2025 februárjában kis híján élt a vétójogával az Oroszország elleni szankciók meghosszabbítása kapcsán és a meghosszabbításnak az egyik feltétele volt, hogy garanciákat kaptunk Ukrajnától, hogy a tranzitot nem fogják akadályozni, és a vezetéket sem fogják támadni

– emelte ki az elemző. Azzal folytatta, hogy egyrészről látható és megmagyarázható az a stratégiai szándék Ukrajna részéről, hogy az agresszorral szemben fellépjenek, de ebben az esetben feltehetően voltak olyan ukrán vállalások Magyarország és Szlovákia irányába, amit most megszegtek. Ha ezek a támadások folytatódnak, akkor az ősz vége felé akár ellátásbeli problémák is felléphetnek Magyarországon. 

A szakértő szerint az Európai Bizottság ezt most nem tekinti problémának, ami sajnálatos, de ez valószínűleg kapcsolatban lehet azzal is, hogy az Egyesült Államok sem emelt szót a történtek miatt. 2025 tavaszán már volt egy olyan ukrán támadássorozat, amikor ugyancsak olajfinomítókat vettek célba és a belső orosz kőolaj-feldolgozó kapacitásnak a 11-12 százaléka kiesett, ami ellátásbeli problémákat okozott Oroszországban és a globális olajpiacra is hatással volt. Akkor Amerika részéről volt egy jelzés Ukrajna felé és a támadások abbamaradtak.

Ezután hosszú hónapokon keresztül az energetikai infrastruktúrával szemben az ukránok nem hajtottak végre támadásokat, pontosan azért, mert Washingtonból jelezték irányukba, hogy ezt ne tegyék.

Bendarzsevszki kifejtette, hogy míg korábban különböző gazdasági és energetikai megfontolások miatt az Egyesült Államok részéről tiltás vonatkozott az orosz energetikai létesítmények támadására, most valami megváltozott. Ha Washington szót emelne az ügyben, akkor feltehetően az Európai Bizottság is máshogy viselkedne:

Most se az Európai Bizottság, se a washingtoni vezetés részéről nem érkezett utasítás az energetikai támadások felfüggesztésére

– mondta. Majd kifejtette, hogy véleménye szerint Donald Trump úgy gondolhatja, hogy most minden eszköz bevethető, annak érdekében, hogy az oroszokat rábírják a béketárgyalásokra. Majd emlékeztetett, hogy korábban volt egy bejelentés, miszerint augusztus végéig létrejön a Putyin–Zelenszkij találkozó. Elképzelhető, hogy ez is a nyomásgyakorlás része. Azzal folytatta, hogy az Egyesült Államok ilyen szempontból egy külső fél, az Európai Uniónak viszont elsősorban a saját tagországai érdekeit kellene előtérbe helyeznie. 

Az ukrán külügyminiszter korábban azt mondta, hogy Magyarország energiabiztonsága a saját kezében van és váljunk függetlenné Oroszországtól. Ennek kapcsán a szakmai igazgató azt mondta, hogy olyan ez, mintha mondjuk sok év után hirtelen a vegán életmódra váltó ember azzal akarna „jót” a társainak, hogy a környezetükben lévő minden húst eltüntet. 

Más, nem orosz kőolajra való áttérés nem lehetetlen, és több éve folyamatban is van, de ez nem menne azonnal. A Mol szerint jelenleg a százhalombattai és a pozsonyi finomító körülbelül 30–40 százalék arányban tud nem orosz nyersolajat feldolgozni; a százszázalékos rugalmasság elérését csak 2026 végére érik el. Az alternatíva a Janaf (Adria) vezeték lehet Horvátországból, ami kapacitásban megfelelő lehet (miután a Mol finomítói is átálltak), azonban jelentősen drágább lesz, mint az orosz, vagyis erős megterhelést jelent majd az egyébként sem túl jó passzban lévő magyar gazdaságra.

A szakértő szerint a másik alternatíva, az ukrajnai Odessza-Brody tengeri kikötő, ami új, nem orosz forrásokat (elsősorban kazah vagy azeri kőolajat) hozhatna be csővezetékes kapcsolaton át. Azonban mondani sem kell, hogy háborús időszakban egy nem megbízható forrásról áttérni egy másik, még kevésbé megbízható forrásra, nem túl racionális dolog – zárta sorait Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója.

Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)