A bűnözés elleni harc kibővített frontjai

A kislány mindössze tizenkét esztendős, de máris ismert „nagyság” Köln belvárosi rendőrirodáján. A Boszniából származó Adriana ugyanis rendszeresen tetten ért zsebtolvaj. Egy azon több mint száz gyerek közül, akiket a rendőrök „sorozattettesként” tartanak nyilván, és akikkel szemben jogilag teljesen tehetetlenek.

Ezek a gyerekek koruknál fogva nem büntethetők. Családjuk illegálisan érkezett az országba, minden hivatalos okmányukat megsemmisítették, hovatartozásuk legfeljebb csak sejthető, kitoloncolásuk lehetetlen – egyetlen állam sem hajlandó állampolgárként elismerni és befogadni őket.
Német szakemberek szerint az EU-bővítés után csak fokozódni fog a schengeni egyezmény előnyeiből adódó bűnözési hullám. A tagállamok közötti határellenőrzés eltörlése már eddig is megkönnyítette, különösen a szervezett bűnözés helyzetét. Az új tagok révén tovább terebélyesedő EU-határok és azok várható következményei arra kényszerítik a biztonsági szerveket, hogy kibővített frontokon folytassák védelmi harcukat.
A német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) ötvenkilenc munkatársa alkotja máris azt a nemzetközi szinten működő hálózatot, amely saját felségterületén kívül igyekszik átvilágítani a nemzetközi bűnözés útjait a kábítószer- és fegyverkereskedéstől kezdve, az embercsempészésen át a vám- és adócsalásig. „Összekötőket küldtünk a kelet-közép-európai országokba, ahol mind a technikai felszerelés javításával, mind a személyzet kiképzésében akarunk támogatást nyújtani a kollégáknak” – vélekednek a BKA-ban. A szervezet igyekszik megnyugtatni a közvéleményt, amely nem titkolja, hogy aggódva tekint az EU-bővítés elé. Az unió keleti határainak biztosítása megkülönböztetett fontosságú feladatot jelent. A törökök társulási szándéka pedig csak fokozza a félelmet. A Németországban elkövetett bűnesetek alapos gyanújával őrizetbe vett személyek túlnyomó többsége török származású, figyelmük mindenekelőtt a kábítószer-, főleg a heroincsempészésre irányul.
A bűnözés legbrutálisabb külföldi képviselőinek a Balkánról beszivárgottak bizonyulnak. A széthullott Jugoszlávia utódállamainak polgárai heterogén kapcsolatok kiépítésén fáradoznak, német és török társakat keresve. Velük szemben homogénnek mondható a lengyelek hálózata, akik legfeljebb lengyel származású németekkel társulnak és különös figyelmet szentelnek az autólopásnak és a cigarettacsempészésnek. A rendőrség különös óvatosságra és figyelmességre hívja fel azoknak az autósoknak a figyelmét, akik a Braunschweig–Ruhr-vidék (A2) és a Hamburg–Würzburg (A/7) sztrádán közlekednek.
Meglepően erős bűnözői csoportot alkotnak a litvánok, ők szívesen dolgoznak össze német és orosz partnereikkel. Előszeretettel lopnak és csempésznek autókat, a pénzmosással összefüggő vám- és adócsalás szintén szakterületüknek mondható. Kíméletlen erőszakcselekmények jellemzik az oroszokat. A Vörös Hadsereg hosszú tartózkodása során a volt NDK területén kialakított, majd Berlinre is kiterjesztett struktúrák továbbra is épek.
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a Szövetségi Bűnügyi Hivatal figyelme kizárólag és súlypontilag a Keletre irányul. Az ötvenkilenc főnyi külföldön dolgozó BKA-szakértő közül tizenhét Nyugat-Európában, tizenkettő az Egyesült Államokban, kilenc Ázsiában, hat pedig Afrikában látja el feladatát. E nemzetközi szintű felderítés tavaly négyszázötven konkrét nyomozási eljáráshoz vezetett, ennek nagy része (százötvennyolc) Hollandiára összpontosult. A BKA megítélése szerint – nemzetközi viszonylatban – jelentősen emelkedett a rendőrségi információs csere színvonala. Az együttműködés további fejlesztésének kilátásai pedig a következő – megnyugtató – megállapításra késztették a Szövetségi Bűnügyi Hivatal illetékes részlegének vezetőjét, Max-Peter Ratzelt: „A mi szemünkkel nézve az EU keleti kibővítését nem kell rémképnek tartani.”