A közterületeket az álló autók uralják

Hiányos a közlekedési hálózat Budapesten, amelynek súlyos következményeit nap mint nap áltélhetjük – állítja tanulmányában a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK). A szakértők szerint a főváros tömegközlekedése a leépülés korszakát éli.

Nem követte a főváros súlyának, területének és népességének növekedését a közlekedési hálózat fejlesztése – vélik a BKIK közlekedés, szállítás, szállítmányozás osztálya által készített tanulmányának szerzői. A tanulmány megállapítása szerint Budapest autóforgalmának 80 százaléka az automobil megjelenéséig kialakult „kis-budapesti” úthálózaton bonyolódik, és a terjeszkedő város külső területrészeit új harántolóelemek nem kötik össze. A hiányos közlekedési hálózat legsúlyosabb következménye, hogy a városrészek közötti forgalmi kapcsolatok meghatározó hányada a belső városrészen át bonyolódik le, aránytalan terhelést okozva az egyébként is zsúfolt és forgalomcsillapítást igénylő belvárosban. Ráadásul alig épültek parkolóházak és mélygarázsok az elmúlt években, így a közterületek látképét az álló autók uralják.
A szerzők megállapítják: a Belváros parkolási gondjai véglegesen csak a város egészére kiterjedő, egységes parkolási rendszer megvalósításával és a Budapestre tartó autók egy részének még a városhatáron kívüli feltartóztatásával, korszerű közlekedési csomópontok kialakításával enyhíthetők.
A kamara szakértői szerint a fővárosi tömegközlekedés napjainkban a leépülés korszakát éli: romlik a finanszírozása, elavul az eszközparkja, csökken a teljesítménye és a napi utazásokból vállalt részesedése. – A városnak ki kell használnia azt a lehetőséget, amelyet az Európai Unió gazdasági, regionális céljaiból fakadóan kitüntetett súlyú „kapuvárosi” szerepkört kínál Budapestnek. E szerepkört a kontinens térszerkezetében elfoglalt fekvés és a kiváló szárazföldi kapcsolódások biztosítják – áll a tanulmányban, amely egyben rámutat: a főváros környéke három tervezett európai közlekedési folyosó és két csatlakozó folyosó találkozási pontja, kapu a keleti régiók és a Balkán felé, híd a Nyugat–Kelet közötti, egyre erősödő kereskedelemben.
A szerzők kifejtették: a főváros távolsági közlekedési kapcsolatai adottak, de minőségük nem felel meg a versenyképes szintnek. Mielőbb indokolt az országos gyorsforgalmi közúthálózat kiépítése az országhatárokig, és a vasúti pályák átfogó korszerűsítése. Emellett fontos, hogy a Duna folyamatosan hajózhatóvá váljon, a fővárosban és környékén pedig olyan vasúti és kombinált logisztikai bázisok épüljenek, amelyek egységes rendszert alkotnak. Elengedhetetlen a tanulmány szerzői szerint, hogy a Ferihegyi repülőtér intercityjáratait bekössék a légiterminál épületébe, később pedig épüljön meg a repteret a belvárossal összekötő szupergyors vonat.