Tegnap elfogadta az Országgyűlés a Magyarország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítást. A módosított normaszöveget a parlament 361 igen, 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül támogatta. Két MSZP-s képviselő, Hajdu László és Juhász Ferenc, valamint Kuncze Gábor (SZDSZ) és Kerényi János (Fidesz) szavazott nemmel a határozathozatalkor. Utóbb mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy véletlenül nyomták meg a nem gombot. Az Országgyűlés úgy döntött, felkéri a parlament elnökét, hogy kezdeményezze az államfőnél a törvény sürgős kihirdetését. Az alaptörvény módosított változata nem tartalmazza azokat a Fidesz által felvetett paragrafusokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az uniós csatlakozáshoz. Az erről szóló fideszes módosító javaslat szavazásakor az SZDSZ-frakció és Balogh László MDF-es honatya nemmel voksolt. A módosított alkotmány kimondja: az EU és a Magyar Köztársaság közösen gyakorolja az alaptörvényből eredő hatásköröket, az unió egyes intézményei ugyanakkor bizonyos hatásköröket önállóan is gyakorolhatnak. A szöveg tartalmazza, hogy a csatlakozásról jövő év április 12-én ügydöntő népszavazást kell tartani. Az alkotmány rögzíti a kormány uniós tárgyalásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét is. A zárószavazást követően Medgyessy Péter miniszterelnök kijelentette: az alkotmány módosításának parlamenti elfogadása utat nyitott az előtt, hogy megfelelő időben döntsön a magyar nép a csatlakozásról.
Eltérő MSZP–SZDSZ álláspont tükröződött a tegnapi ülésen az ügynöktörvény-tervezetekkel összefüggésben. A T. Ház a napirend elfogadásakor az MSZP-frakció kezdeményezésére úgy döntött, hogy az SZDSZ által erőteljesen szorgalmazott ügynöktörvény-tervezetekről nem tartják meg a zárószavazást. Azért kellett elhalasztani a szavazást a kormány ügynöktörvény-javaslatairól, mert az MSZP a sajtóból úgy értesült, hogy az egyik tervezettel kapcsolatban az SZDSZ hezitál – mondta Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője.
Az Országgyűlés elfogadta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést. A T. Ház határozott a géntechnológiai tevékenységről, valamint az állatok védelméről szóló törvények módosító javaslatairól is. A közlekedésről szóló egyes törvények módosító indítványai közül a kormány és a parlament is támogatta azt, amelynek értelmében nem fordulhat elő az az eset, hogy a közútkezelő olyan gépjármű adatait is kezeli, amelyikre megfizették az úthasználati díjat.
Az MDF kérésére tartott név szerinti szavazáson a kormánypárti képviselők megszavazták azt a módosítást, amely a jelenleg hatályos jogszabály szerint, azaz a személyi jövedelemadó-felajánlások alapján határozná meg továbbra is az egyházak finanszírozását. Megszavazták azt az indítványt is, amely kiemeli a privatizálható társaságok közül a Tiszavíz Kft.-t és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-t.
Lapzártánk után döntött az Országgyűlés több költségvetési módosító indítványról, így Pető Iván szabad demokrata indítványáról, amely szerint 150 millió forinttal csökkentenék a Terror Háza múzeum állami támogatását. A T. Ház szavazott az EU-népszavazás négymilliárd forintos finanszírozására vonatkozó kormányjavaslatról is.
*
Szintén eltérő koalíciós álláspontot mutat a Gusztos Péter (SZDSZ) tegnapi, Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett interpellációja nyomán tartott parlamenti szavazás. A politikus emlékeztetett rá, hogy az SZDSZ többször szóvá tette Kaya Ibrahim, Josip Tot, Schlecht Csaba, illetve a Defend Kft. és a First VIP Security közötti szerződéseket. A politikus azt tudakolta Polt Pétertől, hogy ezen esetekben kezdeményezett-e büntetőeljárást. Polt válaszában emlékeztetett, hogy az ügyekről részletesen beszámolt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt. Leszögezte: az ügyészség a törvényes keretek között mindent megtesz azért, hogy feladatait teljes mértékben ellássa. A legfőbb ügyész válaszát nem fogadta el Gusztos Péter, az Országgyűlés pedig 130 igen, 42 nem szavazat és 146 tartózkodás mellett utasította el Polt Péter válaszát. A 146 tartózkodó voks mindegyikét szocialista képviselők adták le. Az MSZP és a legfőbb ügyész közötti enyhülő viszonyt jelzi az is, hogy az elmúlt héten a kormányfő látogatást tett Polt Péter hivatalában, és az is e sorba tartozik, hogy Gusztos Péter és Keller László nyáron elhangzott interpellációja nyomán a szocialista Vastagh Pál vezette alkotmányügyi bizottság máig nem zárta le az interpelláció ügyét.
*
Szégyenteljes, hogy Medgyessy Péter – miközben három napja sikerpropagandát folytat a kormány az EU-val kötött megállapodásáról – nem talált alkalmat a parlamenti pártok tájékoztatására a koppenhágai eredményekről – hangoztatta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője tegnapi napirend előtti felszólalásában. Szerinte nem igaz, hogy Magyarország 3,3 milliárd eurós támogatást kap. – Az sem igaz, hogy 25-ről 55 százalékra növekedett a mezőgazdasági kifizetések aránya, hiszen a plusz 30 százalékot a magyar költségvetés finanszírozza. Kovács László válaszában úgy fogalmazott: az MSZP korábban és a koppenhágai csúcsértekezleten is méltánytalannak tartotta az EU pénzügyi ajánlatát, ezért tartott ki a tárgyaláson este hat óráig. Kifejtette: azért volt fontos hazánk számára a közvetlen támogatás, mert ebben jobb arányt tudunk elérni, mint a költségvetési kompenzációban, mivel a magyar termésátlagok magasak.
*
Az azonnali kérdések és válaszok órájában Csáky András (MDF) arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy az OEP informatikai főosztályvezetője nyolcmillió forintot kért egy szoftverért, és a további közös munka feltételéül is kenőpénzt szabott. Megfelel-e a valóságnak, hogy az OEP informatikai vezetője egy egészségügyben dolgozó kft. tulajdonosa és ügyvezetője is egyben? Kökény Mihály, az egészségügyi tárca államtitkára azt ígérte, az ügynek utánanéz.
A Huszty-ügyet firtatja a Fidesz
Tábori Gabriella
A Magyar Nemzetben napvilágot látott Huszty-ügyben interpellálta Lamperth Mónika belügyminisztert Szíjjártó Péter (Fidesz). A politikus elmondta, a rendőrség az elmúlt héten bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta a nyomozást abban az ügyben, amelyben mai áron csaknem 400 millió forintot veszített az MFB. Az ügyletet Huszty András, a bank korábbi vezérigazgatója, a Malév nemrégiben kinevezett elnöke hagyta jóvá 1996-ban. A pénzintézet vagyonkezelő vállalkozása hat éve 202 millió forintot fizetett ki egy tihanyi, volt MSZMP-pártüdülő teljes berendezéséért. Szíjjártó közölte: a szállodakomplexum teljes berendezése valójában a 10 millió forintot is alig érte el. – A 202 millió forintos vételárat egy olyan vállalkozás zsebelte be, amelynek a vezetője korábban a BÁV Rt.-ben igazgatótanácsi tagtársa volt Huszty Andrásnak – jelezte a fideszes politikus. Azt tudakolta, hogy egyetért-e Lamperth Mónika a rendőrség eljárásával. Válaszában a belügyminiszter kiemelte: a rendőrség az ügyben a bűncselekmény alapos gyanújának hiányát állapította meg, ennek nyomán rendelve el a nyomozás megtagadását. Hozzátette még: nem lát okot arra, hogy a rendőrség döntését kétségbe vonja.
Antiszemita tartalmak miatt törölt bejegyzéseket a Grok, Elon Musk chatbotja
