Alkotmánymódosítás: elfogadva

Az Országgyűlés tegnap elfogadta az EU-csatlakozáshoz szükséges alkotmánymódosítást. A koalíciós ellentétek miatt az ügynöktörvény módosításáról szóló végszavazást elhalasztották. A T. Ház nem fogadta el Polt Péter legfőbb ügyész Gusztos Péter (SZDSZ) interpellációjára adott válaszát.

2002. 12. 17. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tegnap elfogadta az Országgyűlés a Magyarország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítást. A módosított normaszöveget a parlament 361 igen, 4 nem szavazattal, tartózkodás nélkül támogatta. Két MSZP-s képviselő, Hajdu László és Juhász Ferenc, valamint Kuncze Gábor (SZDSZ) és Kerényi János (Fidesz) szavazott nemmel a határozathozatalkor. Utóbb mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy véletlenül nyomták meg a nem gombot. Az Országgyűlés úgy döntött, felkéri a parlament elnökét, hogy kezdeményezze az államfőnél a törvény sürgős kihirdetését. Az alaptörvény módosított változata nem tartalmazza azokat a Fidesz által felvetett paragrafusokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül az uniós csatlakozáshoz. Az erről szóló fideszes módosító javaslat szavazásakor az SZDSZ-frakció és Balogh László MDF-es honatya nemmel voksolt. A módosított alkotmány kimondja: az EU és a Magyar Köztársaság közösen gyakorolja az alaptörvényből eredő hatásköröket, az unió egyes intézményei ugyanakkor bizonyos hatásköröket önállóan is gyakorolhatnak. A szöveg tartalmazza, hogy a csatlakozásról jövő év április 12-én ügydöntő népszavazást kell tartani. Az alkotmány rögzíti a kormány uniós tárgyalásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét is. A zárószavazást követően Medgyessy Péter miniszterelnök kijelentette: az alkotmány módosításának parlamenti elfogadása utat nyitott az előtt, hogy megfelelő időben döntsön a magyar nép a csatlakozásról.
Eltérő MSZP–SZDSZ álláspont tükröződött a tegnapi ülésen az ügynöktörvény-tervezetekkel összefüggésben. A T. Ház a napirend elfogadásakor az MSZP-frakció kezdeményezésére úgy döntött, hogy az SZDSZ által erőteljesen szorgalmazott ügynöktörvény-tervezetekről nem tartják meg a zárószavazást. Azért kellett elhalasztani a szavazást a kormány ügynöktörvény-javaslatairól, mert az MSZP a sajtóból úgy értesült, hogy az egyik tervezettel kapcsolatban az SZDSZ hezitál – mondta Lendvai Ildikó, a szocialisták frakcióvezetője.
Az Országgyűlés elfogadta az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló előterjesztést. A T. Ház határozott a géntechnológiai tevékenységről, valamint az állatok védelméről szóló törvények módosító javaslatairól is. A közlekedésről szóló egyes törvények módosító indítványai közül a kormány és a parlament is támogatta azt, amelynek értelmében nem fordulhat elő az az eset, hogy a közútkezelő olyan gépjármű adatait is kezeli, amelyikre megfizették az úthasználati díjat.
Az MDF kérésére tartott név szerinti szavazáson a kormánypárti képviselők megszavazták azt a módosítást, amely a jelenleg hatályos jogszabály szerint, azaz a személyi jövedelemadó-felajánlások alapján határozná meg továbbra is az egyházak finanszírozását. Megszavazták azt az indítványt is, amely kiemeli a privatizálható társaságok közül a Tiszavíz Kft.-t és a Herendi Porcelánmanufaktúra Rt.-t.
Lapzártánk után döntött az Országgyűlés több költségvetési módosító indítványról, így Pető Iván szabad demokrata indítványáról, amely szerint 150 millió forinttal csökkentenék a Terror Háza múzeum állami támogatását. A T. Ház szavazott az EU-népszavazás négymilliárd forintos finanszírozására vonatkozó kormányjavaslatról is.
*
Szintén eltérő koalíciós álláspontot mutat a Gusztos Péter (SZDSZ) tegnapi, Polt Péter legfőbb ügyészhez intézett interpellációja nyomán tartott parlamenti szavazás. A politikus emlékeztetett rá, hogy az SZDSZ többször szóvá tette Kaya Ibrahim, Josip Tot, Schlecht Csaba, illetve a Defend Kft. és a First VIP Security közötti szerződéseket. A politikus azt tudakolta Polt Pétertől, hogy ezen esetekben kezdeményezett-e büntetőeljárást. Polt válaszában emlékeztetett, hogy az ügyekről részletesen beszámolt az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága előtt. Leszögezte: az ügyészség a törvényes keretek között mindent megtesz azért, hogy feladatait teljes mértékben ellássa. A legfőbb ügyész válaszát nem fogadta el Gusztos Péter, az Országgyűlés pedig 130 igen, 42 nem szavazat és 146 tartózkodás mellett utasította el Polt Péter válaszát. A 146 tartózkodó voks mindegyikét szocialista képviselők adták le. Az MSZP és a legfőbb ügyész közötti enyhülő viszonyt jelzi az is, hogy az elmúlt héten a kormányfő látogatást tett Polt Péter hivatalában, és az is e sorba tartozik, hogy Gusztos Péter és Keller László nyáron elhangzott interpellációja nyomán a szocialista Vastagh Pál vezette alkotmányügyi bizottság máig nem zárta le az interpelláció ügyét.
*
Szégyenteljes, hogy Medgyessy Péter – miközben három napja sikerpropagandát folytat a kormány az EU-val kötött megállapodásáról – nem talált alkalmat a parlamenti pártok tájékoztatására a koppenhágai eredményekről – hangoztatta Áder János, a Fidesz frakcióvezetője tegnapi napirend előtti felszólalásában. Szerinte nem igaz, hogy Magyarország 3,3 milliárd eurós támogatást kap. – Az sem igaz, hogy 25-ről 55 százalékra növekedett a mezőgazdasági kifizetések aránya, hiszen a plusz 30 százalékot a magyar költségvetés finanszírozza. Kovács László válaszában úgy fogalmazott: az MSZP korábban és a koppenhágai csúcsértekezleten is méltánytalannak tartotta az EU pénzügyi ajánlatát, ezért tartott ki a tárgyaláson este hat óráig. Kifejtette: azért volt fontos hazánk számára a közvetlen támogatás, mert ebben jobb arányt tudunk elérni, mint a költségvetési kompenzációban, mivel a magyar termésátlagok magasak.
*
Az azonnali kérdések és válaszok órájában Csáky András (MDF) arra volt kíváncsi, igaz-e, hogy az OEP informatikai főosztályvezetője nyolcmillió forintot kért egy szoftverért, és a további közös munka feltételéül is kenőpénzt szabott. Megfelel-e a valóságnak, hogy az OEP informatikai vezetője egy egészségügyben dolgozó kft. tulajdonosa és ügyvezetője is egyben? Kökény Mihály, az egészségügyi tárca államtitkára azt ígérte, az ügynek utánanéz.

A Huszty-ügyet firtatja a Fidesz

Tábori Gabriella
A Magyar Nemzetben napvilágot látott Huszty-ügyben interpellálta Lamperth Mónika belügyminisztert Szíjjártó Péter (Fidesz). A politikus elmondta, a rendőrség az elmúlt héten bűncselekmény hiányára hivatkozva lezárta a nyomozást abban az ügyben, amelyben mai áron csaknem 400 millió forintot veszített az MFB. Az ügyletet Huszty András, a bank korábbi vezérigazgatója, a Malév nemrégiben kinevezett elnöke hagyta jóvá 1996-ban. A pénzintézet vagyonkezelő vállalkozása hat éve 202 millió forintot fizetett ki egy tihanyi, volt MSZMP-pártüdülő teljes berendezéséért. Szíjjártó közölte: a szállodakomplexum teljes berendezése valójában a 10 millió forintot is alig érte el. – A 202 millió forintos vételárat egy olyan vállalkozás zsebelte be, amelynek a vezetője korábban a BÁV Rt.-ben igazgatótanácsi tagtársa volt Huszty Andrásnak – jelezte a fideszes politikus. Azt tudakolta, hogy egyetért-e Lamperth Mónika a rendőrség eljárásával. Válaszában a belügyminiszter kiemelte: a rendőrség az ügyben a bűncselekmény alapos gyanújának hiányát állapította meg, ennek nyomán rendelve el a nyomozás megtagadását. Hozzátette még: nem lát okot arra, hogy a rendőrség döntését kétségbe vonja.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.