Alternatív minicsúcs Dániában

Történelmi találkozóra gyűlnek össze a dán fővárosban az Európai Unió vezetői, hogy új tagországokat hívjanak meg soraikba. A régóta várt, a világ érdeklődésének középpontjában álló csúcsot azonban egy apró, kritikus értelmiségieket és szervezeteket egybehívó találkozó előzi meg.

Koppenhága. Húsz országból érkeztek tegnap független gondolkodók, gazdasági és társadalomtudományi szakemberek, euroszkeptikus és eurorealista politikusok és szervezetek képviselői a dán fővárosba, hogy kérdéseikkel figyelmeztessék az EU-csúcs résztvevőit az európai együttműködés jelenlegi formáiban rejlő visszásságokra, hátrányokra és veszélyekre. A vendéglátó ország európai politikájában és európai parlamenti jelenlétében fontos szerepet játszó Június Mozgalom (a név utalás az 1992. júniusi maastrichti szerződésre, amelynek irányzatát elutasítják) szervezésében gyűltek össze a meghívottak a Mégis kinek az Európája? című szemináriumon a koppenhágai építészmérnöki egyetem épületkomplexumában.
A kétnapos esemény résztvevőinek szándéka szerint kidolgozzák az intéseiket összefoglaló „koppenhágai deklarációt”, amelyet átadnak a bővítési EU-csúcs résztvevőinek. Bevallásuk szerint a felhívással kihívást akarnak intézni Giscard d’Estaing, az alkotmányozó konvent francia elnöke európai szuperállamra vonatkozó koncepciója és a szerintük antidemokratikus koppenhágai csúcs ellen.
A szemináriumon előadást tartott Európa plusz tíz címmel a magyar résztvevő, Lóránt Károly közgazdász, a Civil Nemzeti Tanács elnökhelyettese is.
Lóránt Károly beszámolt a csatlakozást megelőző óriási magyar lakossági várakozásokról, amelyek – véleménye szerint – néhány év múlva csalódáshoz vezetnek. Hangsúlyozta: a bővítéssel az EU lakosainak száma húsz százalékkal nő, összterméke csak kilenc százalékkal, ám a mezőgazdaságból élők száma megduplázódik. Szkepticizmusra ad okot – vélte –, hogy az EU „szegényei”, Görögország, Spanyolország, Portugália növekedése rendkívül lassú, és mindmáig távol állnak az unió átlagától. Félő, hogy az optimizmus ellenére hasonló pályát járnak be a meghívottak is, amelyek egy főre jutó GDP-jének átlaga csupán az uniós átlag 45 százaléka. Ismertetett egy hazai felmérést, amely a csatlakozással kapcsolatos félelmekről érdeklődött. Eszerint első helyen nemzeti identitásuk elvesztésétől tartanak a magyarok, de félelemmel várják az egyenlőtlen versenyt, az árak emelkedését és a globalizáció negatív hatásait is, nem beszélve a mezőgazdaság hanyatlásának lehetőségéről.
A magyar előadó emlékeztetett arra is, hogy az európai döntéshozatal jelenlegi formájában nem demokratikus, s válaszul erre előterjesztette a társult államok Európája koncepciót. Felvetette, hogy a népszavazásokon ne csak az igen és a nem között lehessen választani, hanem az európai közösség megvalósulási formái között is választhassanak az állampolgárok. Lóránt gondolatai, csakúgy, mint a többi előadóé, egybecsengenek a vendéglátó dán szervezet háromszavas mottójával: demokratizálás, decentralizálás és átláthatóság.