Belgrádi incidens a szentestén

Ilyesmi a nemzeti türelmetlenséggel megátkozott Balkánon sem fordult még elő: mintegy félszázan vonultak ki csak azért, hogy megakadályozzák egy másik egyház tagjainak részvételét a karácsonyi éjféli misén. Történt mindez Belgrádban, a szentestén, szenvedő alanyai pedig az anglikán egyház hívei, nagyobbrészt a diplomáciai képviseletek tagjai, köztük Charles Crawford brit nagykövet.

De kik voltak a pravoszlávság „szent harcosai”, akik megakadályozták az anglikánokat abban, hogy a Szent Szimeon-kápolnában örvendjenek Jézus születésének? Erre még mindig nincs válasz. Biztosan nem lehettek gyakorló hívők, erre utal, hogy még azt sem tudták, hogyan kell főpapjukat – őszentségét, Pál pátriárkát – megszólítaniuk. A „pravoszlávság tisztaságának” védelmezői vitába szálltak magával a szerb pravoszláv egyház fejével is, aki személyesen igyekezett jobb belátásra bírni a gyűlölködőket, s akit azok egyszerűen csak „atyámnak” szólítottak, e megszólítás pedig a pópáknak, az egyszerű szerzeteseknek jár ki, nem a méltóságoknak.
Az ünneplők végül elvonultak, és Philipe Warner belgrádi anglikán lelkész magánlakásán tartották meg a karácsonyi misét. Ám ha mindazt végighallgatták, amit a tüntető „pravoszláv tálibok” kiáltoztak, biztosan nehezen költözött vissza a karácsonyi béke a szívükbe. „Nem kellenek ide katolikusok!”, „Meggyalázzátok Szent Szávát!” – tiltakoztak, amíg a pátriárka vissza nem vonult palotájába. Ám ott maradt Amfilohije metropolita, aki eredménytelenül dorgálta a rendbontókat.
Ennyi történt. A nemzeti és vallási türelmetlenség újabb epizódja. S ha nem lettek volna diplomaták is az érintettek között, akkor már csak azok emlékeznének az incidensre, akikre ezen a szent éjszakán a meghitt szeretet helyett a gyűlölet zúdult, amire az ünneplő lélek a legkevésbé sem volt felkészülve.
Ami másnap történt, az már inkább politika. Bocsánatkérések, sajnálkozások következtek. A politikusok és a főpapok hiszik, hogy ez az incidens nem hat ki a két ország és a két egyház kapcsolatára. Kostunica elnök szerint a rendbontó fiatalok megszégyenítették a szerb államot és a pravoszláv egyházat. Sándor főherceg pedig arról beszélt, minden igaz vallás alapja a szeretet. A szerbiai Helsinki-bizottság mellőzte a nagy szavakat: követelte az illetékesektől, fogják el és büntessék meg azokat, akik nemzeti és a vallási gyűlöletet szítanak. Nem lebecsülve a szeretet erejét, jelen esetben ez hatékonyabbnak tűnik.

A Vatikán megnyitja levéltárait. Jövő év február 15-től a Vatikán megnyitja a kutatók előtt a náci Németországhoz fűződő, a második világháború előtti viszonyára vonatkozó titkos iratokat, válaszul azokra a bírálatokra, amelyek a vészkorszakban tanúsított magatartása miatt érték a Szentszéket. Az eddig titkosan kezelt iratok kutathatóvá tételének időpontját Joaquin Navarro-Valls szentszéki szóvivő jelentette be szombaton közleményben. (MTI)