Csökkennek a megtakarítások

Az idén jelentős mértékben csökken a háztartások pénzmegtakarítási rátája, ám ez a tendencia a jövő évben várhatóan nem folytatódik tovább – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. előrejelzéséből. A kutatócég szerint 2003-ban a forintbetét-állomány már gyorsabban növekszik majd, mint a készpénzállomány.

Ez év első nyolc hónapjában a háztartások 42 százalékkal több pénzt helyeztek el a pénzügyi szférában, mint 2001 első nyolc hónapjában: ugyanakkor a nyolc hónap alatt felvett kölcsönök összege majdnem két és félszer akkora volt, mint az egy évvel korábbi időszakban felvetteké – derül ki a GKI Gazdaságkutató Rt. összesítéséből. Ennek alapján a háztartások ez év első nyolc hónapjában – nettó értelemben, az inflációt kompenzáló kamatok nélkül – kevesebb mint fele akkora összeggel növelték pénzügyi vagyonukat, mint a megelőző év hasonló időszakában.
A pénzmegtakarítás szerkezete idén jelentősen eltér a tavalyitól – állapítja meg a GKI. A gyors ütemű fogyasztásbővülés következtében jelentősen nő a készpénzállomány, ezzel szemben csökken a forintbetét-állomány növekménye.
A GKI szerint jövőre a forintbetét-állomány nagyobb mértékben gyarapszik majd, mint a készpénzállomány, hiszen valamelyest lassul a fogyasztás bővülése és a rövid távú megtakarítás elsősorban a bankbetétekbe áramlik. Az energiaár-emelés hatására várhatóan javul a tőzsde vonzereje és a nem pénzintézeti papírok is megközelítőleg kétszer annyi pénzt vonzanak majd, mint idén. A keresetek további gyors emelkedése és a magán-nyugdíjpénztári tagdíj megemelése dinamikusan bővülő nyugdíjpénztári megtakarítást eredményez.
A lakosság 2002-ben a forintbetéteken – éven belüli lekötés esetén – átlagosan 6,9 százalékos, éven túli esetén pedig 7,2 százalékos kamatot realizál. A GKI szerint jövőre a betéti kamatok nem csökkennek, elsősorban az infláció stagnálása és a bankok betétéhsége miatt. A piaci ingatlanhitelek kamata az év átlagában 14,3 százalékra megy le, ám a konstrukció idővel veszít súlyából, hiszen aki teheti, támogatott kölcsönre cseréli tartozását. A támogatott ingatlanhitelek átlagos kamata – illetve teljes hiteldíjmutatója –
4-4,5 százalék, ami jövő évben kissé növekedhet. A fogyasztási hitelek költsége továbbra is rejtetten jelenik meg a szerződésekben, így a teljes hiteldíjmutató több mint 7 százalékponttal haladja meg az átlagkamatot. (Ennek mértéke ez év júliusában 25,2 százalék volt.)
A fogyasztás szerkezetére 2003-ban a GKI szerint az lesz a jellemző, hogy elsősorban nem az alapvető javak (élelmiszer, ruházat), hanem a tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet nő. A középréteg, annak is főleg az alacsonyabb jövedelmű része ugyanis sok éve elhalasztott fogyasztását pótolja. Ez a személygépkocsik, a háztartási gépek és a szórakoztató elektronikai cikkek, bútorok vásárlását, illetve a turisztikai kereslet élénkülését jelenti – állapítja meg a GKI elemzése.
***
A háztartások inflációszűrt pénzügyi megtakarítása
(folyó áron, milliárd forint)

Megnevezés 2001 2002 2003
Készpénz 149,2 300 200
Valuta –42,5 35 0
Pénzintézeti forintbetét és értékpapír 286,2 200 250
Devizabetét 39,8 –80 0
Nem pénzintézeti értékpapír 33,5 125 210
Befektetési jegy 77,5 120 120
Állampapír –4,8 30 50
Tőzsdei részvény –39,0 –30 40
Vállalati kötvény –0,2 5 0
Életbiztosítási díjtartalék 42,4 60 80
Nyugdíjpénztári megtakarítás 132,1 170 220
Ki nem fizetett kereset 15,2 30 40
Pénzügyi eszközök összesen 640,7 840 1000
Építési és ingatlanvásárlási hitel 121,3 360 460
Fogyasztási és lombard hitel 100,8 130 130
Nem hitelintézeti hitel 5,9 10 10
Tartozások összesen 228,0 500 600
Nettó megtakarítás 412,7 340 400
Forrás: MNB, 2002–2003: GKI Rt. előrejelzése