Csonka átvilágítási törvény

Nem lesz teljes körű ügynökátvilágítás, a Btk. módosításáról pedig a jövő héten döntenek a törvényhozók – derült ki tegnap a parlamentben, ahol az ellenzék szóvá tette, hogy az egykori Országimázs Központ költségvetésénél is nagyobb összeget szán a Medgyessy-kormány ünneplésre és tájékoztatásra.

Százhetvenkét szocialista honatya és Kóródi Mária (SZDSZ) zöldminiszter „véletlen” szavazatával 173:168 arányban tegnap elfogadta a parlament azt a módosító indítványt, amely több csoportot kiemel az átvilágítandók köréből a kormány ügynöktörvény-tervezeteiben. Eszerint nem kell majd átvilágítani az egyházak, a pártok, az országos érdekképviseletek, az írott és az elektronikus sajtó, valamint az országos köztestületek vezetőit, az Országgyűlés és a kormány által alapított közalapítványok elnökeit és tagjait, ha a törvények végszavazásakor is meglesz a parlamenti többség.
A koalíció az ellenzék tartózkodása mellett szavazta meg a foglalkoztatási törvényt módosító csomagot. Az ORTT jövő évi költségvetését 190 igennel, 165 nem ellenében, egy tartózkodás mellett fogadta el a T. Ház. Döntött a parlament a szociális célú törvények módosításához benyújtott indítványokról is. Gyakorlatilag egyhangúlag – 359 igennel, egy nem ellenében – fogadták el a képviselők az önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének módosítását.
Felbomlott a kormány és a Magyar Nemzeti Bank közötti összhang az antiinflációs politika kapcsán – mondta el tegnap napirend előtti felszólalásában Varga Mihály (Fidesz). A volt pénzügyminiszter emlékeztetett arra: az előző kormány 15 százalékról öt százalék alá csökkentette a pénzromlást.
Burány Sándor, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára szerint nem borult fel a kormány és a jegybank egyeztetése.
Herényi Károly (MDF) megemlékezett a rendszerváltás utáni első miniszterelnök, Antall József halálának évfordulójáról. Emlékeztetett arra: 12 évvel ezelőtt nemcsak gazdasági, hanem még mélyebb erkölcsi válságban is volt az ország, amelyből csak a történelmi egyházak segítségével juthat ki. Az MDF ezért fontosnak tartja, hogy a támogatások tükrözzék az egyházak társadalmi súlyát, azaz a népszámlálási adatokon alapuljanak.
A T. Ház tegnap folytatta le a jövő évi költségvetés újból megnyitott részletes vitáját. A Miniszterelnöki Hivatal ünnepi rendezvényekre elkülönített 1,4 milliárd forintnyi előirányzatát sokallta felszólalásában Varga Mihály (Fidesz). Elmondása szerint az ünnepi rendezvényekre, a lakosság tájékoztatására, illetve informatikai kiadásokra jövőre mintegy 5,5 milliárd forintot szán a kormány, miközben az Országimázs Központ alig több mint négymilliárd forintból gazdálkodott. Keller László (MSZP) kijelentette, hogy az ünnepi kiadásokra előirányzott 1,4 milliárd forint jóval kevesebb, mint amit a Happy Enden és az Ezüsthajó Kft.-n keresztül az előző kabinet elköltött. A kancellária igazgatási költségnövekedését firtató felvetésekre Keller úgy reagált: nem csupán az államtitkári beosztású dolgozók számának növekedése magyarázza azt, hanem az is, hogy új feladatok kerültek át a MeH-hez más tárcáktól.
Bánki Erik (Fidesz) bírálta, hogy a turizmus támogatására az idei 28 milliárd forinttal szemben a Medgyessy-kabinet csupán 19 milliárd forintot szán. Kiemelte, hogy a Balaton környéki turizmus támogatására a korábbi 1,7 milliárd forinthoz képest ötszázmillió forintra csökkent az előirányzat. Farkas Imre (MSZP) kijelentette: helyes lépésnek tartja, hogy a kiemelt támogatásban részesülő megyék száma ötről hétre emelkedett. A fideszes Becsó Zsolt viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy összegszerűen alig jut több támogatás jövőre a hét megyére, mint idén ötre.
Szijjártó Péter (Fidesz) a közlekedési minisztérium fejezeti öszszegét kevesellve kifejtette: az ideihez képest 60 százalékkal kevesebb pénz van elkülönítve a vasúthálózat fejlesztésére, hidak építésére pedig egy fillér sem. Jelezte, hogy a Fidesz 10 milliárd forintos többlettámogatást kíván adni az útfejlesztési alap számára, 30 milliárddal többet pedig az autópálya-építésre elkülönített 80 milliárd emelésére.
Szalay Gábor (SZDSZ) államtitkár erre reagálva elmondta: ez a kormány első költségvetése, 2003 az EU-forrásokra is alapozó további komoly építkezések előkészítésének éve lesz, és nem várhatja senki, hogy rögtön megvalósítsák a négyéves programot. Kitért arra is, hogy az ígért 800 kilométer autópálya nem 800 kilométer új szakaszt jelent.
*
Az átvilágítandók körének szűkítését célzó szocialista javaslatot 173 igen – ebből 172 MSZP-s –, 168 nem szavazattal, 3 tartózkodás mellett fogadta el a T. Ház. Az SZDSZ nemmel voksolt, kivéve Kóródi Mária zöldminisztert, aki elmondta, véletlenül az igen gombot nyomta meg. Ha az SZDSZ-es képviselő a frakciója többségével voksol, akkor szavazategyenlőség miatt az elnöklő Szili Katalin (MSZP) döntött volna. A 23 fős MDF-frakcióból húszan nem vettek részt a szavazásban, két fő – Balsai István és Hende Csaba – tartózkodott, Tichler Imre pedig nemmel voksolt. – Az MDF azért nem vett részt a szavazáson, mert mindkét ügynöktörvény-tervezetet elfogadhatatlannak tartjuk – közölte Herényi Károly frakcióvezető. Hozzátette: a zárószavazás után a köztársasági elnökhöz fordulnak, arra kérve: kezdeményezzen előzetes alkotmánybírósági normakontrollt. A Fidesz 17 képviselője nem szavazott, a többiek nemmel voksoltak.

Tábori–Czirják
Az interpellációk és kérdések időszakában Glattfelder Béla (Fidesz) kijelentette: a szocialisták ismét becsapták a választókat, mert jövőre megszűnnek a családi gazdaságok törvényben előírt támogatásai. A miniszter állandóan másokra mutogat, amelyben elődje, Torgyán József példáját követi – tette hozzá. Németh Imre szerint természetes, hogy nem folytatják a szembeállítás és a részrehajlás politikáját.
Deutsch Tamás arra volt kíváncsi: igaz-e, hogy a kormány a tervezett infláció háromszorosának megfelelő, 10+5 százalékos BKV-jegyáremelést engedélyezett? Burány Sándor (MSZP), a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára elmondta: erről a Fővárosi Közgyűlés határoz, bíznak a testület felelős és megalapozott döntésében. Hörcsik Richárd (Fidesz) a Tokaji Kereskedőház Rt. ügyében interpellált. Arra volt kíváncsi: hogyan került rá a privatizációs listára a 100 százalékos állami tulajdonban lévő társaság, amelyről Medgyessy Péter miniszterelnök ráadásul megígérte, hogy állami tulajdonban marad. Burány Sándor szerint a privatizáció nem feltétlenül jelent kiárusítást. A társaságot versenyképessé kell tenni, és új üzleti stratégiát kell készíteni számára. Az interpelláló képviselők nem fogadták el a miniszteri, illetve államtitkári válaszokat, a parlament kormánypárti többsége azonban igen.
– Előfordult, hogy a Millennáris Kht. két-három alkalommal adott megbízást ugyanazon feladatra – derült ki a kancelláriaminiszter, Világosi Gábor (SZDSZ) kérdésére adott feleletéből. Kiss Elemér elmondta, hogy a kht. 2000-ben kötött szerződései között szerepelt egy olyan is, amely A föld gyümölcsei című tematikus csomóponthoz kukoricacsövek biztosítását írta elő. – Ez a kukorica alkalmas lesz arra, hogy az érintettek ezen térdepeljenek a büntetőeljárás lezárulta után – jegyezte meg a kancelláriaminiszter.

EU-szócsata. Jó, hogy a pártok egyetértenek az európai uniós csatlakozás szükségességéről – mondta el tegnap a parlamentben napirend előtt Kovács László külügyminiszter és hangsúlyozta: az ország felkészült az EU-tagságra, ami négy különböző parlament és öt kormány érdeme. Kuncze Gábor (SZDSZ) pitiáner méricskélésnek nevezte annak vizsgálatát, hogy tulajdonképpen mennyi támogatást is kapunk az uniótól.Szájer József (Fidesz) elmondta: még úgy is támogatják az EU-csatlakozást, hogy minden idők legszűkmarkúbb javaslatáról van szó. Szájer József átadta Kovács Lászlónak a Fidesz hétvégi kongresszusán elfogadott dokumentumot, amely a felkészülésről szól. Dávid Ibolya (MDF) elmondta: támogatják a csatlakozást, de látják a hiányosságokat is. Lapunk úgy tudja, hogy az alkotmánymódosítási törvénycsomag három, a Fidesz által vitatott passzusáról holnap egyeztet a négy parlamenti párt. (Cz. I.)

- Háttér -
Új juttatás

Bákonyi Ádám
Álláskeresést ösztönző juttatást intézményesített tegnap az Országgyűlés, miután a honatyák jóváhagyták a foglalkoztatási törvény módosítását. Az új juttatást azok a munkanélküliek vehetik majd igénybe jövőre, akik a járadékellátásból kikerülve vállalják a rendszeres álláskeresést, valamint az együttműködést a munkaügyi kirendeltséggel. A munkanélküliek így a járadékos időszakot követően még fél évig – a 45 év feletti munkanélküliek háromnegyed évig – részesülhetnek a nyugdíjminimum 85 százalékának megfelelő juttatásban. A másik újdonság, hogy kedvezőtlen jövedelmi viszonyok és heti legalább 25 órás képzés esetén kétszeresére emelhető a képzés idejére adható keresetpótló támogatás összege.