Elsősorban a szerzői és a felhasználói jogok tekintetében folyik a vita a most megjelent katalógussal és a készülő CD-ROM-mal kapcsolatban. Két héttel ezelőtt muzeológusok és néhányan a kiállításhoz készült tudományos anyagok szerzői közül levélben tudatták lapunkkal, hogy tudomásuk szerint munkájuk a kiadványokban módosításokkal fog szerepelni, azonban nem kaptak lehetőséget azoknak a szövegeknek az átnézésére, amihez a nevüket adják. Az etikai kifogáson túl arról is tájékoztattak, hogy alkotásuk szerzői jogvédelem alá esik, így azt minden újabb megjelenés előtt joguk van ellenőrizni.
Mizsei Zsuzsa, a Millenáris Kht. ügyvezető igazgatója kijelentette: csak neki van joga rendelkezni az anyaggal, mindenki más forduljon a Millenáris Rt.-hez panaszra, akitől a kht. megvásárolta a kiállítás tartalmát és a felhasználói jogokat.
Kiderült azonban, hogy ezek a felhasználói jogok korántsem vonatkoznak egyformán minden alkotásra, a képanyag például kizárólag a katalógusban jelenhetett meg, a CD-ROM esetében újra meg kell venni az engedélyt. A kht. a kiállítás megvásárlása mellett még kétszáz külön szerződést is kötött a tudományos cikkek íróival, ráadásul ezek sem bírnak egyforma tartalommal a felhasználással kapcsolatban, s mint kiderült, a szóban forgó anyagok között akad olyan is, amelyet valóban véd a szerzői jog.
Somlyódy Nóra, a kiállítás szervezője, aki a katalógushoz felhasznált szövegeket lektorálta, elismerte, hogy a CD-ROM-okra felvitt anyagok tartalma megváltozhat. Később ezzel ellentétben azt állította, hogy a szövegeket nem módosítják vagy rövidítik, azok csupán olvasószerkesztői lektoráláson esnek át. Arra a kérdésre, hogy miért nem láthatták akár csak etikai okból is az említett újraszerkesztett tudományos írásokat az egyébként szakmájukban nemzetközileg elismert szerzők, lényegi választ nem kaptunk.
A lapunkhoz fordult muzeológusok megkérdőjelezik Mizsei hozzáértését az Álmok álmodói működtetéséhez. Felmérésük alapján a kiállítócsarnokok egy év óta tartó folyamatos beázása komoly veszélybe sodorta a több millió forint értékű egyedi műtárgyakat. Az információs táblák helyett használt adathordozó zászlók közül már több így is a csöpögő víz martaléka lett, a beázást mégsem sikerült megszüntetni. A kiállítás másik szervezője, Barda Beáta szerint a műtárgyakat semmilyen veszély nem fenyegeti, eleve úgy válogatták össze a kiállított anyagot, hogy azok elviseljék az épület viszontagságait. Barda állítja: a műtárgyvédelem megoldott, beriasztózott vitrinben tárolják az értékeket. Azt azonban mégis elismerte, hogy például a sok millió dollárra biztosított, ma is működőképes Ford autó fedetlenül áll. Mizsei kollégájával szemben gyökeresen az ellenkezőjét jelentette ki, amikor így fogalmazott: „Ha már az baj, hogy a magyar múzeumi törvényt véletlenül megsértettük és ettől dilettánsok vagyunk, akkor azt is el kell mondani, hogy ez a terület alkalmatlan kiállítások megszervezésére, mivel nem rendelkezik az ehhez szükséges tulajdonságokkal. A műtárgyvédelem egészében nem megoldott, ezt a biztonságra is értem.” Az igazgatónő a kijelentése ellenére garantálta, hogy a műtárgyak teljes biztonságban vannak, és nem fognak megsérülni.
Decembertől a Miniszterelnöki Hivatal szakirányú végzettséggel rendelkező művészeti igazgatót nevezett ki Mizsei mellé, aki nem a hozzáértés eddigi hiányosságaival magyarázza ezt a lépést, hanem azzal, hogy eddig nem volt szakmai helyettese a struktúrában. Bár Mizsei korábban arra tett ígéretet, hogy pályáztatással választják ki a megfelelő szakembert a felelősségteljes posztra, Derdák Andrást, a korábbi kulturális menedzsert mégis enélkül nevezte ki. Mindezt azzal indokolta, hogy a Millenáris Kht. működését és koncepcióját meghatározó kormányhatározat még nem készült el, s így nem írhatott volna ki semmiféle pályázatot.
„A jelenlegi Fogadó épületében egy olasz szobrász mutatkozna be” – olvashattuk a jövőbeli tervekről Derdák András művészeti igazgató – az MTI-nek nemrégiben adott – nyilatkozatát. Mivel a művész neve nem hangzott el, az után érdeklődtünk, kicsoda ő, és miért éppen rá esett a választás. Miután az „olaszországi”-tól az „Olaszországban élő magyar szobrász”-ig minden jelző elhangzott, Mizsei Zsuzsa elmondta, hogy Zimmermann Istvánról van szó, aki Olaszországban él, és jelenleg Párizsban rendeztek kiállítást szobraiból. Néhány nappal később viszont Mizsei ennek teljesen ellentmondó kijelentést tett, amikor közölte, hogy Zimmermann Budapesten lakik. A nem éppen itáliai csengésű névre hallgató művész félrevezető olasz jelzőjét a kht. vezetése egyöntetűen az MTI munkatársa elírásának tulajdonította. Az ezzel kapcsolatos félreértéseket nem sikerült tisztázni, így nem tudtuk meg, hogyan lett Zimmermann István budapesti lakosból olasz, olaszországi, majd Olaszországban élő, s hogy miért nem magyar művészként ajánlották a leendő látogatók figyelmébe. Mizsei elmondta, hogy Zimmermann munkáira az interneten akadtak. Lapunk értesülései szerint a szobrászművész Mizsei budapesti szomszédja, ám az igazgatónő ezt határozottan tagadta, mivel bevallása szerint egy szolnoki lakótelepen lakik.
origo.hu
Gulyás Gergely: A háborús veszély nagyobb, mint valaha
