Magyarul beszélő, bordó sálat viselő szurkolókra lettem figyelmes a kezdés előtt másfél órával a paksi stadion előtt. Természetesen Kolozsvárról érkező CFR-drukkerek, helyesebben, ahogy magukat nevezik, KVSC-drukkerek voltak. Beszélgetésbe elegyedtünk.
– A klubon belül, a CFR-szurkolók között nincs ellentét magyarok és románok között – mondta a „szóvivőjük”, a Zoltán nevű állatorvos, a CFR-t így „céefer”-ként, véletlenül sem „cséféré”-ként ejtve, ahogy Magyarországon is sokan „románul” emlegetik a kolozsvári csapatot.
A futball tényleg a közös nyelvünk
– bökte ki Zoltán.
Ez nemcsak szép, hanem igaz mondat. A saját szememmel láttam, amint kolozsvári zászlóba (amelynek színei megegyeznek a román nemzeti színekkel) burkolózó és „Magyarország” feliratú, meggypiros pólót viselő CFR-drukker üdvözli egymást. A KVSC szurkolói csoportnak továbbá saját, magyar nyelvű Facebook-oldala is van, amelyen ugyancsak fellelhetők a magyarok körében nem különösebben kedvelt kék-piros-sárga színek.
Hogyan szurkolnak a CFR-drukkerek?
A futball a közös nyelv – ez az alaptétel. Eddig rendben. Azért persze akadnak gyakorlati kérdések is. Hogyan, milyen nyelven szurkolnak a KVSC-sek, a magyarok a CFR-nek?
– Románul. Nincs értelmes másként. Kinek szurkoljunk magyarul? Nincs egy magyar játékosunk sem – Zoltán e téren sem beszél mellé. Aztán a társak persze kijavítják: Hindrich Ottó nem csupán beszél magyarul, magyar állampolgár is egyben.
A CFR román csapat, magyar gyökerekkel és a jelenben is magyar lélekkel átszőve. És persze jó csapat. A kolozsvári drukkerek szerint is jobb, mint a Paks, sőt a román bajnokságot is színvonalasabbnak tartják a magyar NB I-nél, azzal a kiegészítéssel, hogy a Fradi Romániában is bajnok lehetne. Mert a magyar csapatok közül a Ferencvárosnak szurkolnak.
Bent a stadionban már tisztán lehetett látni, hogy sok vendégdrukker érkezett Paksra. A románozás, a balhé kizárva. Ez így jó és helyes. Ettől persze nem tilos megleckéztetni a románokat. A magyarokat majd kiengeszteljük másként.
