Az új, „óvatos” (alkalmas–nem alkalmas–bizonytalan), trichotomikus eljárás ezeknek a bizonytalan eseteknek a további, részletes elemzésével csökkenti a téves minősítések számát, azaz kevesebb ember veszíti el indokolatlanul a jogosítványát. A kutatás másik újdonsága, hogy a 115 beteg közé 26 neglekt szindrómás beteget is beválasztottak.
A korlátozott térbeli tájékozódási képességű betegek közül 12-en átmentek a tesztvezetésen.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy hosszabb vagy bonyolultabb helyzetekben is biztonságosan tudnának vezetni, kvázi „időzített bombaként” ketyegnének az úton. Kiderült tehát, hogy aki átmegy a tesztvezetésen, az nem feltétlenül alkalmas a vezetésre. Ez nemzetközi szinten is újdonság volt, mert neglektes betegeket nem szoktak beválogatni ilyen jellegű kutatásokba – tette hozzá Szabó Gábor.
A Semmelweis-megközelítés nemzetközi összevetésben más szempontból is előremutató.
– A rehabilitációs programban érdemes lehet az új adatelemzési módszerrel felmérni a beteg kognitív állapotát. Ebből ugyanis látszik, hogy mit kell fejleszteni, és ami ebből fejleszthető, azt az elkövetkezendő időszakban megcsinálni, majd a végén egy újabb felméréssel feltérképezni az előrehaladást – mondta Fazekas Gábor, a Rehabilitációs Klinika egyetemi tanára, a kutatás témavezetője.
Az idén nyár végén, Budapesten megrendezett európai rehabilitációs konferencián külön szekció foglalkozott a gépjárművezetői képességek kutatásával. A szakemberek pozitívan fogadták az új magyar elemzési modellt.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!