Egyoldalú gesztusok, ezúttal Moszkvában

Egyelőre nem tudni, hogy Medgyessy Péter tegnap kezdődött moszkvai tárgyalásain sikerül-e megoldani az orosz–magyar kapcsolatok rendezetlen kérdéseit. Arra gyakorlatilag nincs esély, hogy a sárospataki könyvtár kincsei most visszatérjenek Magyarországra.

Moszkva. Lapunk értesülései szerint bár szerdai ülésén a kormány nem határozott a hazánkkal szemben fennálló orosz államadósság rendezésének végleges koncepciójáról, a Medgyessy Péter kormányfőt kísérő delegáció mégis az el nem fogadott tervezet szerint folytat tárgyalásokat Moszkvában. Úgy tudjuk, Salgó István, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Bácsi Ferenc főosztályvezető és Gilyán György, a gazdasági tárca helyettes államtitkára egyeztet az ügyben. Az eddigi tanácskozásokról kiszivárgó hírek szerint a magyar küldöttség mindenképpen el szeretné érni, hogy a közeljövőben Budapesten végleg állapodjanak meg a 467 millió dolláros államadósság kérdésének lezárásáról.
Az egyeztetéseken lapunk korábbi információinak megfelelően kész tényként kezelték, hogy a magyar fél hozzájárul 76 millió dollár elengedéséhez. Emlékezetes: az összeg rendezésével néhány MSZP közeli cég évek óta adósa a Magyar Államkincstárnak.
Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök kérdésre válaszolva kijelentette, hogy hazánk még az idén és közvetítők nélkül szándékozik rendezni a problémát. A kormányszóvivő lapunknak megerősítette: Medgyessy Péter ma ezt a verziót terjeszti Mihail Kaszjanov elé, de nem zárta ki azt sem, hogy esetleg a szerinte 270-280 millió dolláros fennmaradt adósságot orosz közvetítő bank útján rendeznék. Mindenesetre magyar részről az első verziót erősítette meg.
Azoknak drukkoltunk, akik győztek – hangsúlyozta Moszkvában Medgyessy Péterrel találkozva Gennagyij Szeleznyov, az orosz alsóház elnöke. E kijelentéssel egyúttal az orosz politikus éreztette, hogy Moszkva az új kormány hivatalba lépésével a kétoldalú kapcsolatok javulását reméli. Lapunk kérdésére Gál J. Zoltán kormányszóvivő elmondta, hogy a rudkinói magyar katonatemető megnyitásának problémáját a magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin elnökkel és Mihail Kaszjanov kormányfővel való mai találkozóján szándékozik felvetni. Kiderült, továbbra sincs arra esély, hogy a sárospataki könyvtár kincsei a mostani látogatás alkalmával visszatérjenek Magyarországra.
A közép-európai olajvezetékeket ellenőrző Transznyefty vezetőivel kezdte moszkvai megbeszéléseit Medgyessy Péter miniszterelnök. A munkareggelin feltehetően a Barátság és az Adria kőolajvezetékek összekapcsolásáról és ennek részleteiről volt szó. Ezután a kormányfő a Sándor-kertben megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját.
Délután az állami dumában Gennagyij Szeleznyov házelnökkel találkozott a magyar miniszterelnök, és a – lényegében a sajtó kizárásával zajlott – beszélgetésen az orosz politikus a magyar választási kampányban tanúsított visszafogott orosz magatartással ellentétben kijelentette, hogy Budapesten azok az erők győztek, akiknek Moszkvában drukkoltak. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a Kremlben ezt gondolná mindenki, hiszen Szeleznyov volt az egyetlen magas rangú orosz politikus, aki már április előtt fogadta Medgyessy Pétert. Az orosz házelnök a dumában lezajlott találkozón örömét fejezte ki, hogy új kor, új minőség kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban, amely a stabilitásra alapozódik. Medgyessy Péter kiemelte, hogy soha ekkora hivatalos üzletemberi küldöttség nem kísérte a magyar delegációt, és ez is kifejezi, hogy a magyar fél is életet akar lehelni a kapcsolatokba. Lényegében mindezek ellenére alapvető áttörés nem történt a kétoldalú kapcsolatokban, hiszen továbbra sem hangzott el például biztató jelzés a második világháborúban Oroszországba került műkincsek visszaszolgáltatásának ügyében. A mai, Putyin elnökkel tartandó találkozás előtt fontos leszögezni, hogy az orosz fél ellenrestitúciós törvény megalkotását követeli a magyar féltől. Ennek már csak azért sincs Budapest szerint létjogosultsága, mert a magyar fél jegyzékben vállalta, hogy minden, a második világháborúban az ország területére került műkincset automatikusan visszaszolgáltat Moszkvának.
A moszkvai diplomáciai akadémián tartott esti előadásában a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy új fejezet nyílik a kétoldalú kapcsolatokban, a két fél új lapot kezd, s feladatának tekinti, hogy újra megismerje egymást. Medgyessy elmondta, a kétoldalú kapcsolatok lehűlésének okai közt szerepel az, hogy az idő akkor még nem érett meg a viszony javulásához. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nemcsak élvezi az integrációból fakadó biztonságot, hanem annak terheiből és kockázataiból is kiveszi részét. „Tudom, önök is tudják: Magyarország nem Oroszország miatt vált tagjává az európai és euroatlanti integrációs szervezeteknek” – jelentette ki a magyar miniszterelnök, hozzátéve, hogy nem lehet európai fejlődésről beszélni az Orosz-országgal fenntartott gazdasági kapcsolatok nélkül. Figyelmeztetően szólt a diplomatáknak arról, hogy otthon sokan még ma is a volt Szovjetunióként gondolnak Oroszországra. Hangos tetszésnyilvánítás követte a kijelentést, miszerint a világ azóta már megváltozott.
A hurrá hangulatú tárgyalásnyitányt beárnyékolta, hogy az orosz véleményformáló körök hangulatát kifejezve az Izvesztyija tegnapi számában hallani sem akart a műkincsek visszaadásáról, s meglehetősen dehonesztáló hangnemben írt a rudkinói katonatemető megnyitásáról is. Mindez előrevetíti, hogy a magyar fél nem biztos, hogy viszontgesztusokat kap az orosz tőke magyarországi szerepvállalásával kapcsolatos, előreláthatóan felvetendő engedményekért cserébe. A magyar felajánlások között vetik föl sokan már most, hogy a ma aláírandó haditechnikai szerződés keretében hazánk esetleg – Amerika hallgatólagos támogatásával – többfeladatú harci géppé fejlesztett MiG–29-eseket is vehet.