Elfogadták a költségvetést

Az Országgyűlés kormánypárti többsége tegnap elfogadta a jövő évi költségvetést. A koalíción belüli megosztottság miatt nem tudta megszavazni a parlament az új ügynöktörvényt. A T. Ház ugyanakkor döntött a történeti levéltár létrehozásáról, valamint a büntető törvénykönyv módosításáról. A kormánypártok lemondtak interpellációs jogukról, az ellenzék viszont élesen bírálta a kabinetet több visszaélésgyanús ügyben.

Az eredetileg tervezett hiánnyal, de némileg módosított bevételi és kiadási előirányzattal fogadta el az Országgyűlés a jövő évi költségvetést tegnap: az előterjesztésre 196-an szavaztak igennel, 172-en nemmel. A büdzsét 568 milliárd 971,7 millió forint hiánnyal, 5310 milliárd 575,4 millió forint kiadási és 4741 milliárd 603,7 millió forint bevételi főösszeggel fogadta el a kormánytöbbség. Ez azt jelenti, hogy a módosító indítványok nyomán nagyjából hétmilliárd forinttal emelkedett mind a kiadási, mind a bevételi főösszeg az eredetihez képest.
A költségvetésben megszabott keretek azonban több szempontból sem tűnnek tarthatónak: az egyik legfontosabb buktató, hogy a keretszámok meghatározásánál a kormány 4,4 százalékos GDP-bővüléssel számolt, ami a piaci várakozások szerint semmiképp sem tűnik teljesíthetőnek. A tervezett hiányt növelhetik a törvénybe épített, felülről nyitott előirányzatok: ezek közt több olyan is van, amely nem áll összhangban a várható költségekkel, így biztosan fel kell majd tölteni. (Ilyen például az önkormányzatoknak a béremelésekre biztosított kerete.) Az idén, a közszférában végrehajtott béremelések áthúzódó hatása szintén több száz milliárdos kiadást jelent. Szűkmarkú ugyanakkor a kassza a vállalkozások támogatásánál, ami nem növekszik az idei évhez képest. Ezek tükrében a piaci elemzők pesszimisták a keretszámok tarthatóságát illetően: legtöbbjük 5,5 százalék körüli, GDP-hez mért hiánnyal számol.
Kétszer is leszavazta a kormányt a parlament. Igaz, az egyik csak egy kormány által támogatott, a Btk.-hoz benyújtott technikai módosító volt, a másik viszont az egyik ügynöktörvény-javaslat, méghozzá az, amelyik az átvilágítandók köréről rendelkezett volna. Az Országgyűlés 174 igen mellett 198 nemmel és két tartózkodással utasította el a tervezetet, az ellenzékkel egyetemben ugyanis az SZDSZ is nemmel szavazott. A kormány nem nyújt be új törvényjavaslatot a közéleti szerepet betöltő személyek állambiztonsági múltjának nyilvánosságra hozatala érdekében – mondta Tóth András államtitkár.
Előzetes normakontroll kezdeményezését kéri a köztársasági elnöktől az MDF frakciója az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényjavaslat ügyében. Herényi Károly frakcióvezető erről azt követően beszélt, hogy a parlament – 196 igen szavazattal, 161 ellenében, 2 tartózkodással – jóváhagyta az előterjesztést.
Éles, bekiabálásoktól sem mentes vita előzte meg az úgynevezett drogtörvényről szóló javaslatot. A Fidesz-frakció név szerinti szavazást kért a tervezetről, a kormánypárti többség 195 igennel, 179 nem ellenében azt elfogadta.
Az Országgyűlés kormánypárti többséggel elfogadta az APEH bűnügyi igazgatósága megszűnéséről szóló javaslatot. Az egyes pénz- és tőkepiaci tárgyú törvények módosítását célzó előterjesztést 194 igen szavazattal, 173 nem vokssal fogadták el a képviselők.
A T. Ház ellenszavazat nélkül, 136 tartózkodással fogadta el a gázközművagyonnal kapcsolatos önkormányzati igények rendezéséről szóló törvényt. A parlament megszavazta a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítását is, amelylyel egy alkotmányellenes helyzetet oldott meg, ami a fővárosi önkormányzat és a kerületek közötti forrásmegosztás ügyében keletkezett.
*
A tegnapi napon is voltak interpellációk a T. Házban. Mátrai Márta (Fidesz) elképesztőnek nevezte, hogy Magyarország belügyminisztere sárba taposta az alkotmányt, és választási csaláshoz asszisztált. Úgy vélte: az lenne a tisztességes megoldás, ha Lamperth Mónika felmentését kérné. A miniszter válaszában visszautasította a választási csalás vádját. Arra hivatkozott, hogy az Alkotmánybíróság nem tartalmi, hanem formai szempont alapján semmisítette meg a pártembléma méretét szabályozó rendelkezését az önkormányzati választások szavazólapjain. Szerinte az Orbán-kormány is hozott hasonló intézkedést. Mátrai Márta nem fogadta el a miniszteri választ, a parlament viszont igen. Becsó Zsolt (Fidesz) a Hattyúház ügyében interpellált. Arra hívta fel a figyelmet: a kifogásolható körülmények között kötött bérleti szerződés még ma is érvényben van. Úgy vélte: „vitéz üvegszemű Keller László” azért indított vizsgálatot ebben az ügyben, mert a sokkal nagyobb visszhangot kiváltó augusztus 20-i tűzijáték vagy a Kossuth-megemlékezés szervezése okán nem mertek ilyenbe belevágni.
Letette az esküt a parlament előtt Móring József Attila (Fidesz), miután Szita Károly, Kaposvár polgármestere önkormányzati teendői miatt lemondott mandátumáról.
***
Lendvai: „Viharmentes együttműködés”. Nincs koalíciós válság az MSZP és az SZDSZ viharmentesen működik együtt – fejtette ki Lendvai Ildikó, a szocialisták, valamint Kuncze Gábor, a szabad demokraták frakcióvezetője tegnapi közös sajtótájékoztatójukon. Viták voltak és lesznek, de soha egyik sem közelítette meg a szakadási küszöböt – mondta Lendvai. Kuncze Gábor lapunk kérdésére nem kívánta kommentálni az egyik, tegnapi napilapban megjelent szavait, miszerint az MSZP eltávolodott a saját programjától. Lendvai szerint Kuncze ezt a párt ügynöküggyel kapcsolatos álláspontjára érthette. A koalíciót egyben tartja a kormányprogram megvalósításának szándéka, és egyben marad a következő három és fél évben is – tette hozzá az MSZP frakcióvezetője.
***
Medgyessy pénzt ígért a Terror Házának. A Terror Háza múzeum megkapja a szükséges támogatást a költségvetési tartalék terhére – jelentette ki tegnap a parlamentben Medgyessy Péter miniszterelnök Halász János (Fidesz) napirend előtti felszólalására reagálva. Hozzátette: erről a jövő évi első ülésén dönt a kabinet. Halász János lapunknak nyilatkozva úgy vélekedett: az, hogy tegnap a kormánypárti többség elutasította azt a javaslatát, amelynek elfogadása esetén a Terror Háza megkaphatná az eredetileg tervezett 330 milliós költségvetési támogatást, bizonyítja a szocialisták „színjátékát”. A képviselő ezzel utalt arra, hogy a múlt héten az MSZP-s kormánytagokkal szemben a szocialista frakció megszavazta Pető Iván indítványát. Arról is szólt: igazi garanciát az jelentene a Terror Háza múzeum működéséhez, ha a költségvetési törvényben biztosították volna a 150 millió forintot, nem pedig a kormány döntésétől függne a finanszírozás. Pető Iván nem ért egyet a kormányfővel abban, hogy a kormány kipótolja a Terror Házának nyújtandó állami pénzösszeget. Schmidt Mária, a Terror Háza főigazgatója örömét fejezte ki a kormányfő bejelentése miatt. Mint fogalmazott: reméli vége szakad a több mint egy éve tartó támadássorozatnak, s végre a tudományos munkával, valamint az áldozatok emlékének ápolásával foglalkozhatnak. Pető Ivánról szólva kifejtette: a kulturális bizottság elnöke nyilvánvaló politikai támadást indított az ellen a múzeum ellen, amelyet nem is ismer, amelyet még csak meg sem látogatott.