Eltörlik a megkövezést Iránban

Tegnap Iránban hivatalosan is bejelentették, hogy eltörlik – vagy legalábbis egy időre szüneteltetik – az egyik leggyakoribb kivégzési módot, a megkövezést. Az intézkedés nyilvánvalóan egyfajta gesztus: Teherán nagy jelentőségű kereskedelmi egyezményt szeretne kötni az Európai Unióval, amely azonban elvárja Irántól az emberi jogokat kirívóan sértő büntetési formák eltörlését. Sokan úgy tartják, a másik sarkalatos kérdés a nők helyzete lehet, s bár Teherán mindeddig nem adta tanújelét változtatási szándékának, talán ebben is lehetséges elmozdulás.

Teherán. Természetesen a terrorizmus elleni harc az Európai Unió és az Iráni Iszlám Köztársaság között a napokban megkezdődött kétoldalú tárgyalássorozat legfontosabb témája. A „csomagban” azonban az emberi jogok védelme és a nemek közötti megkülönböztetés megszüntetése is helyett kapott, ez utóbbi kérdést most tárgyalja a teheráni parlament.
Lapunk a nők helyzetéről és a törvénytervezetről kérdezte Elahe Kulai, parlamenti képviselőt, a női egyenjogúság elkötelezett harcosát, aki szerint a gyengébb nem helyzete Iránban sokkal jobb, mint más mozlim országban, hiszen tevékenyen részt vehetnek a gazdasági és társadalmi életben. Teljes egyenjogúságukról azonban szerinte nem beszélhetünk, az ilyen jellegű törekvések ellenállásba ütköznek a hagyománytisztelő iráni társadalomban. Ennek ellenére Kulai asszony szerint van ok a derűlátásra, hiszen a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező nők száma évről évre növekszik, sőt egyre többen vesznek részt posztgraduális képzési formákban. Amíg azonban az oktatásban és a tudományos életben nagy számban képviseltetik magukat a nők, a gazdasági kulcspozíciókban és az államigazgatásban alig-alig találkozunk velük. A parlamenti képviselőnők igen jól képzettek, a legtöbben egyetemi oktatók, esetleg sikeres kutatók.
Elahe Kulai átmenetinek tekinti a jelenlegi helyzetet, szerinte az iráni társadalomban nagy változások mennek végbe, s ezek sorában óhatatlanul felvetődik a nők helyzetének átalakítása. „A hasonló adottságú társadalmakkal összevetve a közvélemény Iránban jobban támogatja a nők egyenjogúságát. Egyre több érdek-képviseleti szervünk van, s az utóbbi öt évben jelentősen megnőtt a nők helyzetének javításán munkálkodó nem kormányzati szervek száma is. Mi több, a nők jogainak kiterjesztését immáron politikai pártok is támogatják” – vélekedik Kulai asszony, aki szerint jelenleg a törvényi szabályozás megváltoztatása a legfontosabb teendő. Már az iszlám eredeti normáihoz és a hagyományokhoz való visszatérés is szélesebb jogokat biztosítana a nőknek. A jelenlegi gyakorlat azonban más, állapítja meg Kulai, a női egyenjogúság hívei voltaképpen az iszlám tanai és azok jelenlegi gyakorlati alkalmazása között próbálnak meg hidat verni. „A nők helyzetének javítása az iráni reformtörekvések egyik legfontosabb eleme, ám akárcsak a gazdasági-társadalmi élet más területein, ebben is az iszlám tanításához és hagyományaihoz alkalmazkodva kell megtalálnunk a jobbítás lehetőségét”. Elsősorban a családjogi, a bontóperes és gyermekelhelyezési ügyekkel kapcsolatban kellene több jogot kiharcolni a nők számára. Jóllehet, a törvény eddig sem zárta ki, hogy a feleség kezdeményezze a házasság felbontását, a gyermekek nevelését szinte mindig a férjre vagy annak családjára bízzák. Kulai szerint nem elegendő a törvény szava, sok múlik a társadalom hozzáállásán is, hiszen nem a szó szoros értelmében vett „női”, hanem általános emberi jogokról van szó, s ezért ezek az ügyek még nagyobb kihívást jelentenek az iráni társadalomban.
A nemek közötti megkülönböztetés eltörléséről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban a legfontosabb feladat annak bebizonyítása, hogy az nem ellentétes az iszlám hittételeivel. „Tulajdonképpen nem a tanok, hanem a társadalmi beidegződések ellen kell küzdenünk.” Az iráni nők egyenjogúsításának hívei megfelelő társadalmi légkört kívánnak teremteni a törvényjavaslat elfogadásához, elsősorban az emberek lelkiismeretére próbálnak hatni, de ebbéli igyekezetük olykor ellenállásba ütközik, legfőként a konzervatív vezetés részéről. „Ennek ellenére – jelentette ki Kulai –, biztos vagyok abban, hogy a körülmények ki fogják kényszeríteni a törvényjavaslat elfogadását”.