Év végén csúcson a pezsgőfogyasztás

Bár az utóbbi néhány évben stagnál a belföldi pezsgőfogyasztás, az év utolsó napján azonban az egekbe szökik. Ugyancsak megugrik a hagyományos szilveszteri éteknek számító virsli fogyasztása is. E két szempontból az idei szilveszter is felhőtlennek ígérkezik, mert mindkét termékből van elég a boltokban.

Bár az ezredforduló fellendítette a hazai pezsgőpiacot, és 31 millió palack pezsgő elfogyasztását hozta, azóta a fogyasztás viszszaállt a megszokott, 28 millió palackos szintre. A piac állandóságát mutatja, hogy szakemberek az elmúlt évben négyszázalékos növekedést tapasztaltak e piaci szegmensben, ám az idén a fogyasztás várhatóan két-három százalékkal visszaesik.
Tény az is, hogy a magyar pezsgőpiac kettészakadt. Az olcsóbb áruk közé tartozó habzóborok és az olcsó saját márkás termékek a piac nyolc-tíz százalékát teszi ki. A fogyasztás többi részét a négyszáz-hatszáz forintos pezsgőkategória alkotja, ez az, amelyet a legtöbben vásárolnak, és a cégek is ezt tekintik márkás kínálatnak.
A magyar pezsgőpiacon hetvenszázalékos részesedésével piacvezető a Henkell und Söhnlein cégcsoport, amelyhez a Törley és a BB pezsgők is tartoznak. A piacot negyvenszázalékos részesedésével a Törley vezeti, a BB márkák pedig 25 százalékot tudhatnak magukénak.
A Törley alapítása óta a magyar pezsgőgyártás legjelentősebb képviselője. Jelenleg a pincészet évente 12-14 millió palackot forgalmaz, piaci dominanciáját pedig bizonyítja, hogy a tíz legkeresettebb pezsgő között egy felmérés szerint a Törley hattal szerepel. A legnépszerűbb pezsgő Magyarországon a Charmant Doux. Az eladott palackok száma alapján a megtisztelő 3. helyen szerepel a Törley Muscateller Doux. Őket a sorban az ötödik helyen követi a legrégebbi márka, a Talisman.
A pezsgőkészítés lényege, hogy a kész bort megédesítve, zárt térben kierjesztik, amelynek során az erjedéskor keletkező szén-dioxid oldott állapotban a borban marad. A pezsgő felfedezése Dom Perignon (1639–1715) apátsági pincemester nevéhez fűződik, aki a véletlennek köszönhetően talált rá erre a királyi italra. Perignon a franciaországi hautvillers-i bencés apátságban vastag falú üvegpalackokba töltötte a még nem teljesen kierjedt borok fennmaradó részét, és parafa dugóval zárta be. Néhány hónap múlva, amikor a karácsonyi vacsorához kibontott egyet az eltett borokból, meglepetten tapasztalta, hogy a szájában buborékok pattannak szét. „A csillagokat iszom!” – kiáltott fel. Ettől az időtől számítható – Perignon felfedezése révén – a pezsgőkészítés alapjainak a megteremtése. A pezsgőkészítés tökéletesítése azonban még a híres apátnak is sokáig eltartott, nem véletlen, hogy egyre többen kezdtek vele foglalkozni. Az 1830-as években Franciaországban dolgozták ki azt a cukormeghatározási módszert, amellyel elérhető a nagyobb veszteségek nélküli pezsgőkészítés. Ezután a XVIII–XIX. században kristályosodott ki a mai napig használatos champagne-i pezsgőkészítés technológiája.
Létezik a pezsgőkészítésnek egy másik változata is, amikor nagy tartályokban erjesztik és érlelik a pezsgőt. A módszer kidolgozása Rousseau és Maumené nevéhez fűződik (1851), a technológia gyakorlati kimunkálását azonban Eugene Charmat végezte el 1907-ben, innen származik a technológia neve: Méthode Charmat.
Szilveszterkor azonban nagy szezonja van a virslinek is, nem véletlen, hogy ilyenkor kisebb csúcs jelentkezik a fogyasztásban. A gyártók minden igényt kielégítenek, nem kell hiánytól tartani, de tanácsosabb időben megvásárolni a szilveszteri virslit, mert 31-én a boltok már nem tudnak utánrendelni – javasolja Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára. A cégek természetesen nemcsak mennyiségi, hanem minőségi kívánalmaknak is eleget tesznek, ezért kapható hagyományos juhbeles virsli, de lesz elég műbelesből, sőt más emészthető beles változatból is, és az ínyencek válogathatnak a füstölt vagy sajtos virslik között is.