Ez már kicsit Erős

Két magyarázat képzelhető el a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az ország volt vezetésével szembeni mostani feljelentés és rendőrségi vizsgálat kapcsán (mert látni kell: az akció Baranyay László volt elnök-vezérigazgató és a volt kabinet lejáratásának céljából zajlik). A valószínűbb szerint Keller László közpénzügyi államtitkár ezzel az új blöffel próbálja még néhány hétig fenntartani a vele szemben megingott kormánybizalmat, miután korábbi, valóban sok közpénzt felemésztő próbálkozásainak sora – szilvesztert idéző léggömbként – kidurrant.
A másik lehetőség, hogy a ma a kétes hírű Erős János által vezetett MFB-nél súlyos bajok vannak (volt már ilyen – néhány milliárd forintos veszteség formájában megtestesülve – a nevezett úr alatt az Általános Értékforgalmi Banknál, a Kereskedelmi és Hitelbanknál, illetve ez utóbbi brókercégénél is), s ezt próbálja elleplezni a mostani időzítés.
A fejlesztési banki kötvénypénzek 2001. évi, „károkozóan” alacsony kamatú kihelyezésével, az egymilliárdos vagyonvesztéssel kapcsolatos vádak fél éve bukkantak elő. Ezután nagyjából szeptemberre érlelte kiforrott anyaggá őket egy, az MFB által megbízott külsős ügyvéd. Mint ismeretes, a kancellárián és a banknál május óta szeretnek külsősöket megfizetni a kockázatosabb fejlesztési banki munkákra: ők jobban a háttérben tudnak maradni, ügyeik kevésbé számon kérhetők.
Jogászok nyáron – többek között lapunkban – elmondták: a kötvénypénzt az MFB alapítójának utasítására kellett készen tartani egy tervezett, ám végül meghiúsuló tranzakcióhoz (ez ilyen esetekben szükséges államigazgatási, jegybanki gyakorlat is). A kibocsátott bankkötvény futamideje 2006-ban jár le, akkor lehet majd mérleget vonni az állítólagos hozamveszteségről, nem most, hasra ütve. A kapott forrást nem sokkal a történtek után az MFB fokozatosan befektette, jó kamattal. A „károkozást” a jog betűje szerint „elkövetése” után tizenöt nappal állapíthatta volna meg az állam, amelytől nem érkezett ilyen jelzés.
A múlt hónapban azért történt egy s más a témában. Szeptemberben például az MFB kommunikációs igazgatósága azt nyilatkozta: nem fontolgatnak feljelentést a korábbi bankvezetéssel szemben, és ilyen lépést eddig sem tettek. Nemrég Baranyay Lászlót a parlament jelentős többsége a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának tagjává választotta, az ország legnagyobb privát pénzintézete, az OTP Bank pedig tanácsadói posztra kérte fel. (Mindkét eset már azután történt, hogy a kormánysajtó megszellőztette a volt vezető elleni vádakat.) Úgy látszik, mintha a kormánypárti és ellenzéki honatyák meg a bankszektor nem hinnék el a „zord bűnösről” szóló teóriát.
Reménykedhet-e ilyen megítélésben valaha Erős János? Az ő kinevezésekor, júniusban a jobboldalisággal aligha vádolható Élet és Irodalom tömören csak ezt írta: „Nem ezt ígértétek, elvtársak!” A Figyelő a kormány ártatlanságának elvesztéséről cikkezett, a Magyar Narancs pedig néhány szavas jellemzésként csak annyit tett hozzá: „bár jogilag nem lehet felelősségre vonni, a hazai bankvilág kivetette magából”.
Életművének feltárása igazi kihívás lenne egy közpénzügyi államtitkárnak.