F–16-osokat vesz Varsó

Tegnap kiderült, az amerikai Lockheed Martin cég F–16-os vadászgépe nyerte a lengyel honvédelmi minisztérium pályázatát. Az amerikaiak – okulva magyarországi kudarcukból – a 48 új építésű gép szállítását magában foglaló, mintegy 3,5 milliárd dolláros üzlet esélyeit állami garanciájú hitellel, késleltetett visszafizetéssel és 9,8 milliárdos gazdasági ellentételezéssel növelték. Az egyetlen nyílt, átlátható és több résztvevős (az F–16-os mellett a francia Mirage 2000 és svéd Gripen is indult) kelet-európai vadászgéptender eredményét Jerzy Szmajdzinski nemzetvédelmi miniszter jelentette be tegnap. Az „évszázad üzletének” is nevezett beszerzés értelmében az első – 16 darabos – századot 2006-ban kapja meg a légierő poznani alakulata, majd 2008-ig beérkezik a maradék 32 gép is. A miniszter optimális döntésnek nevezte az F–16-os győzelmét, amelyben az ország katonai biztonsága, a pilóták, de a nemzetgazdaság, ezen belül a hadiipar szempontjai is érvényesültek.
A döntést már csütörtökön kiszivárogtató francia Dassault cég, amely Mirage 2000-es gépeit ajánlotta, politikai döntést emleget, s ez akadályt gördíthet az önálló európai védelmi identitás útjába. Hasonlóképp nyilatkozott a svéd–brit Gripen konzorcium, amely a térségben egyedül Magyarországnak ad bérbe – a jelenleg még érvényes, de információink szerint ingatag helyzetű megállapodás értelmében – 14 Gripen vadászgépet.
A lengyel döntésben mindazonáltal a NATO-követelmények teljesítése alapvető szempont volt, és ezt alátámasztja, hogy az F–16-os eddig már nyolc szövetséges országban áll rendszerben, s az olasz légierő kilencedikként jövőre fogadja első példányait. A 2006-tól beérkező 48 F–16-os a régi MiG–21-eseket váltja fel, de Varsó szándékában áll, hogy fiatalabb orosz gépeiket (MiG–29, Szu–22) – amelyeket addig mellesleg korszerűsítenek – 2012-től további 42 új gépre cseréljék. Az amerikai kormány és a Lockheed Martin képviselői az ajánlatot a legösszetettebb amerikai katonai repülőgép- és hozzá tartozó fegyverzeteladási csomagnak minősítették, és emlékeztettek arra, hogy az amerikai elnök személyesen is győzködte a kongresszust, hogy nyújtsanak 3,8 milliárd dolláros, kedvező feltételek melletti hitelt Lengyelországnak.
Lengyelország mellett számos más, térségbeli légierő is tervezi vadászrepülő-erőinek modernizációját. Magyarországhoz hasonlóan például Szlovákia is mérlegeli huszonkét megmaradt MiG–29-esének orosz segítséggel történő felújítását, ahogy Bulgária, illetve Románia is, igaz, ez utóbbi önálló, izraeli elektronikára alapozó utat járva. Közép-, illetve hosszú távon a MiG–29-esek élettartamának jelenleg számított 2015–2020-as lejártát követően a térségben mindenképpen szükséges lesz új vadászgépek beszerzése – feltéve, hogy a NATO által sugallt haderő-specializáció tükrében a helyi döntéshozók egyáltalán vállalják ennek a fegyvernemnek a fenntartását. Szlovákia azon gondolkodik, hogy szuperszonikus vadászgépekkel vagy hangsebesség alatti gépekkel szerelje fel légierejét. Csehország – amely kiszállt a Gripen-programból a nyári árvízre hivatkozva – alighanem a szlovákok kisegítésére számít, ameddig nem állnak ismét össze egy komoly beszerzés feltételei. Geostratégiai helyzetük miatt Románia és Bulgária az évtized végétől minden bizonnyal jelentékeny mennyiségű modern vadászgépet szerez majd be. Anyagi lehetőségeiktől függően ezek az országok az ötödik generációs amerikai összhaderőnemi vadászgép, a JSF vagy más néven F–35-ös (az F–16-os utódja) piacának számítanak.