Féltékenykedő szakszervezetek

Még az idén háromszázmillió forint szétosztását tervezi a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) a munkaadói és a munkavállalói oldal között. Az indoklás szerint az európai uniós csatlakozáshoz szükséges többletfeladataik ellátására kapnának 150-150 milliót a szociális partnerek. Információink szerint a tervezett intézkedés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a bérajánlásról és a minimálbérről váratlanul megállapodás született az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT).

A lapunk birtokába jutott megállapodástervezet szerint az FMM – december 15-i kifizetéssel – háromszázmillió forintot ad a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseleteknek a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből. Az összeg ötven-ötven százalékban oszlik meg a felek között. Noha már csak egy hónap van hátra az évből, a támogatás a 2002-es költségekre vonatkozik, amivel viszont csak 2003 júliusáig kell elszámolniuk az érintetteknek. A támogatás jogi hátterét a kormány a foglalkoztatási törvény módosításán keresztül kívánja megteremteni, erről ma szavaznak a parlamentben. Úgy tudjuk, hogy a támogatás ötletét a munkaadók vetették fel az OÉT nyári alakuló ülésén. Ekkor még szó volt arról, hogy a foglalkoztatási alap egy meghatározott százalékát évente automatikusan kapnák a nevezett célokra a szociális partnerek. Később azonban a kormány szakmai okokra hivatkozva elvetette ezt az ötletet. Egyes lapunknak nyilatkozó szakszervezeti vezetők elmondása szerint az automatizmus elvetésével viszont függésbe kerülhetnek az érdekképviseletek – véleményük szerint erre utal az is, hogy a támogatás mértékéről a jövőben évente kell megállapodniuk az FMM-mel a szociális partnereknek.
Úgy tudjuk, hogy a tervezett intézkedés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az OÉT legutóbbi ülésén váratlanul megállapodás született a jövő évi bérajánlás mértékéről és a minimálbérről, amely gyakorlatilag a korábban hangoztatott szakszervezeti követelések teljes feladásával járt. Mint ismeretes, a szakszervezetek korábban 8-8,5 százalékos reálbér-növekedést tartottak szükségesnek 2003-ban, és mindenképpen ragaszkodtak a legalacsonyabb bér bruttó emeléséhez. Az OÉT-ban azonban négy és fél százalékos reálkereset-növekedésről született megállapodás, illetve arról, hogy a minimálbér összege jövőre nem emelkedik. Információink szerint az osztozkodás már most feszültségeket keltett a szakszervezetek körében, mivel a kormánnyal nyíltan szoros kapcsolatot ápoló Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a munkavállalói oldalra eső rész hatvan százalékát magának követeli. Igényét a konföderációk közötti legnagyobb taglétszámával indokolja, noha a legtöbb tagot számláló szakszervezeti szövetség a közszféra munkavállalóit tömörítő Szakszervezetek Együttműködési Fóruma. Wittich Tamás, az MSZOSZ elnöke lapunk megkeresésére nem kívánt nyilatkozni.
Az FMM sajtóirodája a Magyar Nemzet kérdésére közölte: a foglalkoztatási törvény eddig is lehetőséget adott a szociális partnerek tevékenységének és működtetésének Munkaerő-piaci Alapból való hozzájárulására, a törvény módosítása ezt a jogkört bővíti. A sajtóiroda tájékoztatása szerint megszokott gyakorlat, hogy a támogatás felhasználása és elszámolása áthúzódik a következő pénzügyi évre.