Fidesz-igen jobb híján

Igaz ugyan, hogy az uniós csatlakozás gazdasági feltételei roszszabbak, mint azt korábban bárki gondolta volna, és várhatóan lesznek első, illetve másodosztályú tagországok, de még így is érdemes belépnünk az Európai Unióba – összegezhető a Fidesz szombati kongresszusának üzenete. Orbán Viktor exminiszterelnök az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk címmel elfogadott programból kiemelte a nemzeti identitás erősítését és a gazdasági patriotizmus fontosságát.

Elsősorban a jogok és kötelezettségek aránytalansága, a jelenlegi tagországokkal szembeni egyenlő elbírálás hiánya és a mezőgazdasági támogatások, illetve termelési kvóták meghatározása miatt bírálták az Európai Uniót a szombati rendkívüli Fidesz-kongresszus szónokai. Orbán Viktor beszédében kiemelte: a jelenlegi állás szerint ha minden, az unió által garantált támogatást összeadunk, Magyarország csak 40 százalékát kapja annak, amennyi járna neki. – Ehhez képest miért kell hazánknak már a csatlakozást követő első évben, 2005-ben a befizetési kötelezettségének 100 százalékát teljesítenie? – tette fel a kérdést. A közép-európai országok jogos igényei között említette, hogy a közvetlen agrártámogatások összegét jelentősen emeljék meg, és az átmeneti időszakot rövidítsék le.
Orbán Viktor a „kérdések kérdésére” – amely úgy hangzik: ha igaz, hogy a belépés feltételei roszszabbak, mint azt „valaha bárki is gondolta volna közülünk”, és számos ponton keresztezik a fair verseny, a méltányosság elvét, érdemes-e még így is belépnünk az Európai Unióba – igennel válaszolt. Ezt indokolva kifejtette: Magyarország méretei nem teszik lehetővé az elzárkózást a külvilágtól. Szerinte az országhatárok fokozatosan veszítenek jelentőségükből, míg a nemzeti identitás minden bizonynyal erősödni fog, így „sok millió magyar érezheti majd magát egyre közelebb hozzánk”.
– Vannak, akik a nemzetközi érdekeket a nemzeti érdekek fölé rendelik – fogalmazott, majd hozzátette: régen moszkovitának, most brüsszelitának hívják őket. Utalva a december 1-jei Medgyessy–Nastase közös ünneplésre, úgy fogalmazott: a nemzeti megaláztatás nem része az EU kötelező joganyagának. Az Európa a jövőnk, Magyarország a hazánk című programból kiemelte a nemzeti identitás erősítésének és a gazdasági patriotizmus fontosságának szemléletét.
Az EU-csatlakozás kapcsán Kósa Lajos alelnök fogalmazta meg a legborúlátóbb véleményt. Elmondta: nem kézenfekvő az „igen” az uniós tagságra, hiszen ez az EU már nem ugyanaz, ami korábban volt, mégis a csatlakozás az egyetlen út. – Úgy látszik, lesznek első, illetve másodosztályú tagállamok, és egyes hátrányos helyzetű térségek soha nem válhatnak igazán az unió részévé. Ráadásul olyan kormányunk van, amelyik akkor is másodosztályú kocsira próbálna felkapaszkodni, ha a szerelvény csupa első osztályú vagonból állna – fejtette ki.
Németh Zsolt, a Fidesz alelnöke, az Orbán-kormány külügyi államtitkára a jogos aggodalmakról szólva elmondta: annak ellenére, hogy „komplett KGST- és KGB-garnitúrát emel az EU egy héten belül a keblére”, ez mégsem lesz újabb internacionalista kísérlet. Kiemelte: az EU-ban a rendőrséget és a közigazgatást ritkán alkalmazzák az ellenzék megfélemlítésére, és az sem jellemző, hogy pártirányítás alá helyeznék a közszolgálati médiát, vagy a reklámpiac állami manipulálásával lehetetlenítenék el a független médiumokat.
Felszólalt Hans-Gert Pöttering, az Európai Néppárt frakcióvezetője is – aki magyar nyelven köszöntötte a kongresszus résztvevőit –, valamint Martonyi János volt külügyminiszter, Harrach Péter az MKDSZ, Turi-Kovács Béla a Kisgazda Polgári Egyesület és Gyürk András a Fidelitas képviseletében. A Fidesz-kongresszust levélben köszöntötte többek között Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, José Manuel Durao Barroso portugál miniszterelnök, Silvio Berlusconi olasz kormányfő, Wolfgang Schüssel osztrák kancellár, Alain Juppé volt francia külügyminiszter, a Népi Mozgalom Unió vezetője, valamint Angela Merkel, a Német Kereszténydemokrata Unió elnöke.
***
Orbán a tagságról. Higgadt, nyugodt, a problémákkal is számot vető „igen” szavazást javasol Orbán Viktor az uniós csatlakozásról tervezett népszavazáson, mert nemzeti érdeknek tartja Magyarország belépését az európai közösségbe – derült ki a volt kormányfő Vasárnapi Újságnak adott interjújából. Orbán Viktor hangsúlyozta: annak ellenére az EU-tagság támogatását javasolja, hogy ilyen kedvezőtlen feltételek mellett még soha nem bővítették az uniót, és most először felbomlik a jogok és kötelezettségek korábbi egyensúlya is. Reményét fejezte ki, hogy Medgyessy Péternek a koppenhágai uniós csúcson sikerül majd betakarítania azokat az eredményeket, amelyeket a kormányzó és az ellenzéki erők lehetővé tettek. (H. Gy.)